A túra második állomását az utolsó pillanatban Bagdács János fórumtárs tippjét és útmutatását megfogadva raktuk bele az útitervbe, melyet ezúton is még egyszer köszönök neki.

 

 

A kaptárkövek a Bükkalja sajátos és igen jellemző képződményei, melyet egy arra túrázó adózva a hely atmoszférájának fel kell hogy keressen.

   

 

                                                  

 

 

 

A kaptárkövekkel kapcsolatos álláspontokban nem tisztem dönteni, inkább az objektivitás kedvéért fölsorolnám az elképzeléseket és az információkat röviden, a wikipédia segítségével.

 

A kaptárkövek – más elnevezés szerint köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak.

A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A legújabb kutatások több fülkekészítési periódust különböztetnek meg a IV-XIV. század között, ám régészetileg egyelőre csak későbbi időszak igazolt. A kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egyidőben jelentek meg, erre a korra utalnak a környezetükben feltárt cserépedény-maradványok is. Írásos forrás még nem került elő a kaptárkövekről, használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések, a nép szájhagyomány is többféle rendeltetésre utal:

• Egy vélekedés szerint a kora középkorban ide menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs vájta az üregeket a sziklákba, méhkaptárok gyanánt. Ezt az álláspontot támasztja alá az, hogy egyes fülkékben valóban találtak méhviasz nyomokat, cáfolja viszont, hogy a fülkék tájolása sok esetben nem jó irányú, hátlapjuk pedig nem egyszer kifelé dől. Minden érv és ellenérv ellenére mégis innen származik a kaptárkő és kaptárfülke elnevezés.
• Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint egy Szent István  korabeli pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe.
• A legújabb kutatások nyomán a népvándorláskora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, melyre az elnevezésük is utal: Ördögtorony, Nagybábaszék, Nyerges, Kecskekő, Ablakoskő, Királyszéke, Kősárkány, Kőasszony, és néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak.
• Egy a kaptárkövekhez kapcsolódó szomolyai monda a török nyúlik vissza. A törökök által üldözött magyar katonák a puha sziklákból kardjaikkal fülkéket faragtak ki, várszerű erőddé alakítva így át a kaptárköveket. A hirtelenjében kialakított „várat” meglátva a törökök ijedtükben visszafordultak, felhagytak az üldözéssel.

            

 

 

Magyarországon a kaptárkövek leginkább a bükkaljai riolittufa területéről ismertek., Kács, Tibolddaróc, Bogács, Cserépváralja, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sirok határában jelenleg 73 kaptárkő ismert 471 fülkével. A legtöbb kaptárkő és fülke Cserépváralja és Szomolya határában található. Ám a kaptárkő nemcsak a Bükkalja sajátossága, előfordulnak fülkék andezittufában (Pilis-hegység),mészkőben, sőt dolomitban is (Budai-hegység).

Különleges kaptárkövek

• Betyár-bújó kaptárkő – Ennek a különleges (Egerszalókon, a Maklány-dűlőn található) kaptárkőnek az elnevezése onnan ered, hogy a riolittufa tömbbe kunyhót vágtak, kő fekhellyel és polcokkal.
• A Cserépváralja határában lévő a Mangó-tetőn található a magyarországi kaptárkövek legnagyobb példánya, melyben 25 fülke található. A déli oldala 12-13 méter magas, szabályos kúp alakú. A nagy kaptárkő közelében, attól keletre található egy kisebb kúp 5 fülkével, melynek egyik oldala kicsit csonka.
• A kaptárkövek számában, az alakzatok formájában és fülkékben leggazdagabb Szomolya község határa, amely 1960 óta védett terület. A településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek a Kaptár-völgy felé néző lejtőjén nyolc nagyobb, kúp alakú kaptárkövekkel tagolt riolittufa vonulat húzódik. Ez Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja. A vonulat felső részét Kaptárkő-tetőnek, a legmagasabb kúpos tömböt (a sorban a IV. számút) a helybeliek Király-székének nevezik. Ezen a búbos kemencéhez hasonlító, egy nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódó tömbön 48 darab fülke található.
• Eger határa is bővelkedik kaptárkövekben, a Mész-hegyen két csoportban találhatók kaptárkövek, összesen 22 fülkével.

A kaptárkövek a Balkán-félsziget több pontján (főleg Bulgáriában), valamint a törökországi Göreme vidékén is ismertek.

 

             

               

 

 

A kaptárkövekhez kötődik a Kaptárkövek Kúltúrális és természetvédelmi Egyesület működési is akik, természetvédelmi akciókat és túrákat szerveznek a területen.

 

                                                 

                                                             

 

Honlapjuk.:

http://www.kaptarko.hu/news.php