comix1976 Creative Commons License 2012.06.21 0 0 40866

Cserépváralja - Cserépvár

 

 

Funkciója:

 

A vár funkcióját erősen meghatározta Árpád-kori szerepe. Mint láttuk, minden bizonnyal

a Panyitok hatalmát volt hivatott reprezentálni kifelé, nyugati irányba. Késő kö-

zépkori története során birtokközponttá vált, csekély méretű uradalmának (többek között

Cserépfalu, Tard, Mezőnyárád tartozott hozzá) gazdasági irányítását végezték innen. A

török megjelenésével végvárrá vált, Eger keleti elővára lett. Ez a szerepe azonban inkább

csak jelképes volt, gondoljunk csak arra, hogy támadás esetén inkább feladták, mintsem

védekeztek volna. Egyetlen komolyabb ostroma is csak egy napig tartott. Mint erősség,

egyedül a nyugati irányt tudta szemmel tartani. Utakat nem ellenőrizhetett, hiszen az

Egerből – Noszvaj–Bogács–Tard–Ábrány falvakon át – Miskolc felé vezető főútra nem,

vagy alig lehetett innen rálátni, mindössze egy rövid szakasz látszott belőle Noszvajnál

Csak jelentéktelenebb, környékbeli utakat tarthattak innen szemmel. Egy ilyen

eldugott helyen fekvő vár a kora újkorban legfeljebb portyák indítására volt alkalmas és

azok végállomásaként szolgált, erre több forrásunk is utal. Egyetlenegy szerepet tudott tökéletesen ellátni, amely részben hadi, de inkább gazdasági

funkció volt. Mint uradalmi központ, tárolóhelyként szolgált. Ennek fő elemeit – a

várbéli tárházon és a pincéken kívül – a Vár-hegy nyugati, délnyugati oldalában található

12, tufába vágott gabonatároló verem alkotta Hogy mikor alakították

ezeket ki, sajnos nem tudjuk.

 

   

 

 

 

A vár használata során is csak egyszer említették meg

őket, az 1568-as várleltárban: Tardon összeírtak harmadfél asztag árpát, amit a vár alatti

vermekbe kell tölteni.22 Valószínű, hogy nem egyszerre készítették őket és nem is volt

egyszerre mindegyik használatban. Annyi gabona nem is lehetett a teljes uradalomban,

hogy mindet kihasználják – Nováki Gyula számításai szerint a 12 verem összesen 626

m³, azaz 452 tonna befogadására lett volna képes.23 Hasonló gabonásvermeket találunk

Egerben, Boldogkőn és Sárospatakon is. Ha megvizsgáljuk Eger vermeit, melynek Cserép

elővára volt, akkor megállapítható, hogy ugyan számszerűen nincs nagy különbség Eger

és Cserépvár között (Egerben 9, Cserépváron 12 ismert gabonatároló volt), azonban átlagméretük

nagyon eltérő: Egerben 18 m³, Cserépváron 52 m³. Ha Boldogkő várát – ahol

6 gabonatárolót mértek fel – egy „átlag” várnak vesszük, ahol csak „saját használatra”,

az uradalom gabonáját őrizték, ott is csak 28 m³ az átlagméret.

 

 

                                         

 

 

 

Miért kellett egy kis uradalommal rendelkező, kis méretű várnak ilyen sok és ilyen

nagy gabonatároló? Az 1568-as várleltár bizonyítja, hogy az uradalom gabonáját tárolták

itt, de esetleg felmerülhet, hogy a végvári időszakbanaz egri vár számára is őriztek itt

terményt. Erre lehet utalás a visszafoglalásról szóló forrásunk: „Caraffa az utakat elzárta,

hogy a városnak [Eger] se Cserépről, se Sirokról, se Szarvas-kőről élelmet ne hordhassanak

…”.24 Márpedig Cserépvár gabonatárolói alkalmasak lehettek arra, hogy Eger

élelmiszerraktáraiként szolgáljanak.

Hogy valóban betöltött egy ilyen raktári funkciót Cserép, az bizonyítja, hogy a visz-

szafoglalás után „meglehetős mennyiségű gabonát, mézet és más élelmiszereket” találtak

itt, amelyeket azonnal eladtak a miskolciaknak.

 

 

Felépítése :

 

A vár területe 5165 m² a belső váré mindössze 1717 m². Két nagyobb egységből állt: az egyik a külső, fa-földszerkezetű palánkvár, melyet a 17. századi források Cselebi-palánknak neveznek. A másik a kb. 40 m átmérőjű, ovális alakú belső vár. Az eddigi kutatások eredményeként Cserépvárat leginkább egy cölöplyukakba állított palánkkal, ezen belül pedig kettős ovális fallal övezett kis területű belsőváras elrendezésű erősségként kell elképzelni, melyet a 16. században a tűzfegyverek terjedése miatt egy kisebb bástyával erősítettek meg.

                                 

 

Feltételezhető, hogy az Árpád-korban fapalánkkal körülvett erősség leégett, azt a 14. században az egykori palánknál valamivel kijjebb egy 1,6-1,9 méter széles, törtkőböl épült, habarccsal rakott belső falövvel vették körül. Majd a 15. vagy a 16. században ezzel párhuzamosan kb. 2 méterrel kijjebb egy újabb, helyenként 2-3 méter széles és 4-5 méter magas külső falövvel kerítették körbe. Ehhez épült a 16. század második felében egy kisméretű, a falból mindössze 1,5 méterre kiugró, 7 méter széles bástya. Kis mérete miatt az is elképzelhető, hogy nem bástyáról, hanem csak a falat megtámasztó támpillérről van szó. Ezt egy 12,5 méter széles várárok vette körbe, melynek külső oldalán újabb palánk épült ki.

A várfalak előterében azok leomlásából származó másod- és harmadlagos törmelékhalom található, mely a vár 18. századi pusztulásának következménye. A 2009-es feltárások során felszínre került egy 26 méter hosszú falszakasz, mely a vár külső falövét alkotta. Ennek két építési periódusát sikerült elkülöníteni. Az első egy 2,5 méter széles, közepes méretű tört kövekből rakott közel függőleges fal. A második - feltehetőleg az 1614-es török átépítés eredménye - az északnyugati fal elé nagy görgetegkövekből épített erősen döntött ún. ciklopszfal. A belső vár épületeiről egyelőre nincsenek információk, csak ciszternáját találták meg. A 18. századi elbányászás során az egész belsővárat, de különösen déli oldalát elpusztították, csak a meredek oldala felőli külső falak alapjai maradtak meg.