Érdekes, mert a Szelek Tornyával valamikor én is foglalkoztam, de egészen más okokból, s mivel a görögök 8 szél(isten)ük volt, így a 8 oldalnak sem tulajdonítottam különösebb szerepet. A rodoszi mágikus őslények, a telkhinek titkos műhelyei kapcsán jutottam el a "fogaskerekek" őstörténetéhez, hogy az emberiség 15 legfontosabb találmánya közé sorolt fogaskerék használata valójában prehisztorikus eredetű, de később majd elfeledték, sőt formája művészi tárggyá fajult. Erről írtam már valamennyit itt régebben, ami csupán kis részlete egy sokkal hosszabb anyagnak:

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=102902145&t=9000303

 

Arra jutottam, hogy a fogaskerékrendszer hirtelen felbukkanása az i.e. 3. században, a ptolemaioszi korban, és az alexandriai "feltalálók" körében nem valamiféle megvilágosodással magyarázhatók, hanem az Alexandriai Museion titkos egyiptomi anyagának tanulmányozásából. Egyrészt teljesen "lehetetlen" és "életképtelen" találmányokba építik bele, mint kis bábuk, perselyek, és olyan anyagokból, melyek alkalmatlanok rá, mivel még nincsenek birtokukban (pld. a megfelelő acél a laprugókhoz), ami mind azt jelenti, hogy ezeknek megtalálták a tervrajzait, de egyrészt nem tudták mire használni, másrészt, még nem volt meg a kellő technikai háttér.

Kteszibiosz alexandriai feltalálót mondják az első fogaskerekek feltalálójának, aki i.e. 250 körül egy vízórába építette bele (Abraham Rees 1819-es rekonstrukcióján):

 

 

Az athéni Szelek Tornyát Andronikosz alkotásának tartják, azaz i.e. 50 körül épült volna, de ezt kizárólag 2 római szerzőre hagyatkozva (Vitruvius és Varro), ugyanis a görög források mind elvesztek, s egyedül ez a két szerző említi a tornyot (így nem lehetetlen, hogy ettől az időponttól 100-200 évvel korábbi, azaz valóban az alexandriai korszak "terméke").

Most ebben is hatalmas klepszidra volt és szinten szintén fogaskerék meghajtású volt, de ahogy Solla Price megállapította végül az antiküthérai "csillagóráról", hogy valójában egy "művészeti tárgy" volt, amit tervek alapján készítettek, de igazából nem is használtak, úgy a Szelek Tornya is egy művészeti tárgy, egy hatalmas cargo-épület lehetett a szememben (tehát is valamiféle mutatványos bóvlira használták, egy eredetileg másra szánt leírást).

Robert C. Magis három rekonstrukciós rajza a Szelek Tornyának vízórájáról, működéséről 1967-ből:

 

 

 

És itt van Joseph V. Noble és; Derek J. de Solla Price tudománytörténészek tanulmánya 1968-ből a Szelek Tornyának vízórájáról (a végén sok fotóval és rajzzal). A tanulmányozásuk egyik fő oka szintén az itt megalkotott, anakronisztikus fogaskerékrendszer volt, ami szabályozta a vízóra működését. Az építmény hátulján ma is megvan a nagyméretű víztartály alapja, amibe a citadelláról ólomcsöveken idevezetett víz folyt.

 

http://hist.science.online.fr/antikythera/MORE-DOCS/waterclock-windstower-DSPrice.pdf

 

És itt egy csomó link az antiküthérai csillagóráról:

 

http://hist.science.online.fr/antikythera/AllDocuments.htm