Amet Creative Commons License 2012.05.16 0 0 5365

Sokszor két malomban őrölünk. A mondandómon nem azt érted mindig, amit mondani akarok. Úgy látom, hogy az Ige betű szerinti értése még keresztbe tesz nálad:

 

„A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.”( 2Kor 3,6)

 

Az  Ige szószerinti értelmezése veszedelmes tévedésekre vezet. Nem azért, mintha Isten hazudna, hanem, mert a Szentírás lelki embereknek íródott megfelelésekben. Ami azt jelenti, hogy minden teremtett dolognak van egy belső lelki jelentése, amire a bibliai történetek rá lettek illesztve.

Vagyis a Bibliában a fa nem fát jelent, a csillag nem csillagot jelent,  a bárány nem egy állatot jelent, a vér nem vért jelent, Ádám nem egy embert jelent, Ábrahám sem egy Ábrahám nevű embert jelent, és így van általában. Hasonlóképpen ahhoz, ahogyan az Úr a magvető példázatát elmondta. Ott is a mag nem magot jelentett, a köves föld nem köves földet jelentett.

A bibliai történetek is szellemi történések kódolt leírása, és a történetek megszakadnak ott, ahol már nincs lelki mondanivaló.

Ezeket Swedenborg Emanuelnek mutatták meg, mennyei elragadtatásai során, tőle tudom. (http://emanuelswedenborg.tripod.com)

 

Az első emberek, és az első keresztények is lelki gondolkodású emberek voltak, olyanok, mint a mennyei angyalok, akik ezekből a megfelelésekből beszélnek, és az írásaik is így készültek:

 

„10. Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.

11. Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely ő benne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke.

12. Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott nékünk.

13. Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván. 

14. Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg.

15. A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg.

16. Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van.” (I.Kor 2)


Ezért aki csak a betűt látja, mindent összezavar, és nem sokat ért az egészből. Pl. azt gondolja, hogy Pál apostol mást beszélt, mint Krisztus, és ezért levegőt vagdos.

 

Így történhetett meg az, hogy amikor Nagy Konstantin idejében az addig üldözött kereszténység államvallássá lett, beáramlottak a lelki emberek közé meg nem tért karrieristák. Akik nem voltak lelki gondolkozású emberek, hanem hatalomra törve a magok testi gondolkozásához igazítva, bilincsekbe, vagyis dogmákba szorították az Igét. A hivatalos egyházból kiszorult az Ige lélekszerinti értelmezése.

 

Bejött a félreértések következtébe az isteni személyek háromságának, vagyis a többistenhitnek a tévtana.

Ha az alaptanítás rossz, inog az egész ráépített felépítmény. Tehát a többi vallásos tan, amit ráépítettek erre az istentelen alapra, szintén emberek által kigondol formákba csömöszölt, majd a teológiákon jól kiégetett téglává lett.

Ilyenek a predesztináció istentelensége, valamint az egyedül hit által való megigazulás délibáb tana, a csak felnőttkori keresztelés, stb.

 

Ezekből épül ma is a "lelki" Bábel torony, amiről azt gondolják, hogy az eget éri, és beugorhatnak róla, mint egy ostromtoronyról, és bevehetik a mennyet a hamis tanaikkal!

 

Krisztus eljövetele az igazság eljövetele, mert ő magát az Igazságnak nevezte. Ez csak akkor következhet be, amikor már beszorultunk arccal a sarokba, éjjeli alvajárásunk közbe, és mindenütt csak fal van, amikor ott felébredünk. (Így járt egyszer a feleségem, és ki kellett vezetnem miután  szólongatott, hogy segítsek :)

 

Eljött az a szellemi éjszaka, vagy utolsó idő, amiről Jézus azt mondta hogy el fog jönni, és azon senki sem fog tudni munkálkodni. Kell hozzá egy segítő küldött, hogy kivezessen a szabadságra, és feloltsa a villanyt, hogy lássunk. Mert mindenki félre van már vezetve, és nem tudjuk, a helyes irányt, és utat.

Ilyen küldött volt Swedenborg, akinek kijelentéseiben, ha megmossuk vak lelki szemeinket (mintegy „Siloám tavában”) látni fogunk úgy mint az első keresztények.

Előzmény: kitadimanta (5357)