OFF
Az en fogalomrendszerembern a vilagnezet egyszeruen a korulottunk levo vilag megismeresenek ill ahoz valo viszonynak a rendszere (azon lehet szoszolni, hogy az enhez valo viszonyrenszer is beletartozik-e, en beleteszem). Ennek van altalaban egy intellektualis, egy erzelmi es egy erzeki vetulete, amiket en tudomany/filozofianak, muveszetnek es vallasnak neveztem. Ebben a formaban hasznalva mind a harom sokkal szelesebb fogalom, mint az intezmenyesitett formak altal takart valami.
Persze amikor konkretan vallasokrol beszelunk, sokszor egy intezmenyesitett vagy legalabbis kanonizalt valamirol beszelunk, aminek van muveszeti es intellektualis eleme is, ill maga a konkret vallas is szokszor (mindig?) tulmutat azon, hogy csak egy framework lenne a vilag megismeresehez, vagy ahhoz valo viszonyhoz, ezt ertem. Bar ertelemszeruen ez utobbit is vallasnak nevezem, ez egy kicsit orosz hussalata, ezert nehez vele dolgozni. Az elozo hozzaszolasban csak annyit mondtam, hogy egy magaszintu technikai kulturaval rendelkezo civilizacional ertelemszeruen a vilaghoz valo viszonyban az intellektualis elem erosebb, mint egy technikai ertelemben kevesbe fejlett civilizacional, de ez gyakorlatilag tautologia. Viszont ez egyben azt is garantalni latszik, az erzeki - erzelmi elem meg az utobbiaknal lesznek erosebbek (muveszet, vallas, a tagabb ertelemben).
> Talán a vallás szó valóban sok, de a világnézet meg időnként kevésnek tűnik, mert nem utal a szentségi elemre.
Lehet, hogy egyszeruen nincs receptorom a szentsegi elemre, de szamomra az vilaghoz valo erzelmi viszonyba beletartozik a szentseg is (nem vagyok vallasos ember).
> A krokodilos bennszülöttek sámánizmusa vallás?
Termeszetesen.
A shinotizmust is vallasnak tartom, akkor miert tartanam a samanizmust masnak?
> Franz Boas pl. 1911-ben adta ki azt a könyvét, amiről a linken olvasható,
En az aranyokat vitattam. De ezen nem veszunk ossze.
Visszaterve krokodilekra es samanokra.
Te ezt a gondolkodasi tipust archaikusnak nevezed. Szerintem a modern technikai tarsadalmakban elo embereknek is pl problema a determinizmus / veletlen felfogasa, elfogadasa, es erosen kulturafuggo, hogy hogyan tortenik. Ket peldat mondanek:
- Az egyik az ok-okozati logika felbomlasara, tehat azokra a peldakra, amikor az archaikus ember nem hiszi el, hogy Kovacs ur X betegsegben halt meg, mert X betegseget tobben tuleltek. Ugye itt arrol van szo, hogy az ok okozati osszefuggest csak akkor hajlando az alany meghozni, ha az empiria 100% determinisztikus, es lehetoleg keves parameterrel. Tehat ha ok letezik (beteg), es lehetoleg ne legyen semmilyen mas faktor, ami a kerdest befolyasolna, de az okozat elmarad (nem hal meg), akkor ezt automatikusan invalidalja, es hasznal helyette egy masikat, ahol az ok (varazslo atka) elegge nem-empirikus ahhoz (nyilvan fogalma sincs rola, a varazslo atkozott-e vagy sem), hogy a determinizmusba vetett hit teljesuljon. De ez ugyan az a gondolkozas mod, mint a "A nagyapam minden nap ivott palinkat, szalonnat evett es marihuanas cigit szivott, megis 100 evig elt, mig a Jozsi, aki meg semmit nem csinalt, 50 evesen infartusban meghalt". Tegye fel a kezet, aki meg nem hallotta az utobbit... Szoval nem latom, hogy ez az egesz tisztan az indianok gazdagabb spiritualis eletebol jonne.
- Az emberek a "veletlenbe" vetett hiten akkor sem hajlandoak valtoztatni, ha az empirianak ellent mond az elmelet. Az azsiai emberek fatalistak, mint pl a japanok. Multrkor lattam egy szerencsejatek statisztikat, ami az USAt es Japant hasonlitja ossze. A konkret szamokra nem emlekszem, de az volt a lenyege, hogy a japanok kb ugyan olyan lelkesen jatszanak, mint az amerikaiak, viszont 2X annyi penzt vesztenek. Ezt konkretan a profi mahjong jatekosokra levetitve irta a cikk, aminek az egyik konkluzioja az volt, hogy a japik meg profi szerencsejatekos szinten sem hajlandoak a valoszinusegszamitasban hinni, inkabb a szerencses napom van / balszerenses napom van paradigmarendszerben. Leven, hogy profi szerencsejatekosnal nem csak hogy empiria van boven, de ugye penz a tet, ez minimum erdekes konkluzio volt.
