zbigniew Creative Commons License 2012.04.19 0 0 1328

Mai szülinaposok:  Mika Kojonkoski és Wolfgang Steiert

 

Ma ünnepli 49. szülinapját a norvégok egykori finn kapitánya, Mika Kojonkoski, aki síugróként kezdte pályafutását 1985-ben, az oslói Vk versenyen pontszerző lett, a 14. helyen végzett. Legjobb helyezését azonban nem itt, hanem a francia Chamonixben érte el, egyben ott szerezte egyetlen top10-es helyezését, a 9. lett. Síugróként pályafutása igen karcsúra sikeredett, ugyanis 1985 és ’87 között mindössze 9 Vk versenyen szerepelt, melyeken 15 pontot gyűjtött, a svéd Örnsköldsvikben búcsúzott síugró „karrierjétől”, ahol a 12. helyen végzett. Síugróként egyetlen érmet akasztottak a nyakába, 1990-ben csapatban finn bajnok lett! Ami nem sikerült aktív sportolóként az sikerült edzőként, méghozzá nem is akárhogyan! Miután visszavonult két évig matematikát tanított a jyväskyläi egyetemen. Ezt a tanítást azonban félbeszakította az edzői munka. Diplomáját biológia, sport és pszichológia szakon végezte ugyanezen az egyetemen.

 

Kezdetben a finn ifjúsági csapat edzője volt, majd 1997-ben az osztrák csapat edzője lett, ahol 3 évet húzott le. A „sógorokkal” csupán egyetlen komoly sikert tudott elérni, ’98-ban Andreas Widhölzlt Északi turné címhez segítette. 1999-ben hazatért Finnországba, hogy az otthoni csapatot edzze, mellyel legnagyobb eredménye Ahonen 2000-es GP-, valamint Hautamäki 2002-es Északi turné győzelme volt, de a finn csapattal 2000-ben és 2001-ben is a legjobbnak bizonyult a Nemzetek Kupájában. Az ő kezei alatt vált igazán nagy ugróvá Janne Ahonen! 2002-ben ismét váltott, a konkurens norvég csapathoz igazolt és ez mint utóbb kiderült kíváló döntésnek bizonyult!

 

Itt olyan remek sportolók kerültek ki a keze alól és értek el nagy sikereket, mint Sigurd Pettersen, Lars Bystöl, Tom Hilde, Björn Einar Romören, Anders Jacobsen és Johan Remen Evensen! Ha csak a legnagyobb eredményeiket nézzük, akkor is tekintélyes a lista:   2 Négysánc győzelem (Pettersen, Jacobsen), 1 olimpiai arany (Bystöl), 1 Északi turné cím (Ljökelsöy), 4 sírepülő VB cím (2 Ljökelsöy, 2 a csapattal), valamint egy Nemzetek Kupája elsőség!

 

A legsikeresebb szezonja a 2003/04-es volt, amikor a Négysánc arany (Pettersen) és a sírepülő VB címek (Ljökelsöy, csapat) mellett Északi turné címmel és ezüsttel (Ljökelsöy, Romören), összetett Vk ezüsttel és bronzzal (Ljökelsöy, Romören), Grand Prix bronzzal (Forfang), valamint 2 Vk csapatverseny- és egy Nemzetek Kupája arannyal bővült tekintélyes éremkollekciója, nem beszélve a szezon során szerzett 24 Vk éremről és a 13 Vk győzelemről! Említésre méltó még, hogy 2005 óta az ő irányítása alatt birtokolja mai napig is a norvég csapat a világ leghosszabb ugrásait Romörennek (2005-ben 234,5 és 239 m.) és Evensennek (2011-ben 243,5 és 246,5 m.) köszönhetően.

 

Kojonkoski rekord hosszúságú ideig irányította a norvég nemzeti csapatot, közel 10 évig! Mielőtt Norvégiába szerződött volna az északi csapat mélyen tudása alatt teljesített a Nemzetek Kupájában, 1997 és 2002 között még érmet sem szerzett (helyezései: 5., 4., 5., 4., 7.), 2002-től viszont a finn edző munkájának köszönhetően egyszer sem szorultak le a vikingek a dobogóról (helyezései: 3., 1., 3., 2., 2., 2., 3., 2., 2.)! Tavaly a szezon végén köszönt el a norvégoktól és a jövőben hazájában, a Finn Sí Szövetségnél vállalt munkát. Edző karrierje során 1997-től 2011-ig 188 érmet, ezekből pedig 55 győzelmet szereztek tanítványai a Világkupa szezonok során, mellyel Lepistoe, Hess és Pointner után a legeredményesebb edzővé tette! Kojonkoski nős, 3 gyermek (két lány, egy fiú) édesapja. Lakhelye, Kuopio aktív politikusa volt 1997 és 2004 között a Nemzeti Koalíció pártjának a színeiben. Szeret golfozni, Spanyolországban egy ingatlant is vásárolt, hogy örömmel hódolhasson kedvenc időtöltéséne!

 

Kojonkoskihoz hasonlóan a német csapat egykori trénere, Wolfgang Steiert is ugyanezen a napon született, méghozzá ugyanabban az évben, így ő is 49. szülinapját ünnepli ma! Finn kollégájához hasonlóan ő sem tudott kimagaslani síugróként, mindössze 37 Vk versenyen állt rajthoz, melyeken 42 pontot gyűjtött össze. Első hivatalos versenye 1981 dec.-ében volt Oberstdorfban, de pontot csak a következő Négysánc állomáson, Garmischban tudott szerezni, a 15. helyen végzett. Hogy legjobb Vk helyezését elérje 4 évet kellett várnia, Innsbruckban a 8. helyet csípte meg, csupán 6 pontra volt a bronzéremtől. Egyetlen nagy világ versenyre jutott ki, 1985-ben a ramsaui VB-n a 24. lett (K70). 1986-ban egyéni ezüstérmet szerzett a német bajnokságban. Aktív pályafutását mindössze 25 évesen, 1989-ben fejezte be Garmischban.

 

A vízvezeték szerelőnek tanult Steiert 1991-ben szerezte meg az edzői oklevelet, kezdetben a német „B” csapatnál szerzett kellő rutint, majd 1993-ban csatlakozott az „A” csapathoz, ahol az azóta már elhunyt német sikeredző, Reinhard Hess asszisztenseként működött közre 10 éven keresztül. E hosszú idő alatt nagy sikerekben volt része, mindjárt 1994-ben olimpiai bajnok lett Jens Weißflog Lillehammerben, miképpen a német csapat is, ezt a sikert a 2002-es salt lake city-i olimpián is megismételte a csapattal. A ’99-es ramsaui VB-n Martin Schmitt és csapata aranyérmének örülhetett, miképpen két évvel később Lahtiban is. 1999-ben GP-t, míg 2000-ben Északi turnét nyert Hannawalddal, az „arany csapat” másik nagy kíválósága, Schmitt pedig összetett Vk címeket szerzett 1999-ben és 2000-ben. A Négysáncversenyen is sikeresek voltak versenyzőik, Weißflog ’96-ban nyert, míg a legnagyobb diadalból, a Grand Slam-féle Hannawald győzelemből is kivette részét! Természetesen ezek mellett számtalan olimpiai, világbajnoki és Világkupa érmes helyezésekhez segítette csapatát másodedzőként.

 

2003-ban váltotta föl a korábbi kapitányt, Hesst, de a további sikerek már nem valósultak meg! Nézeteltérései voltak Frank Löfflerrel és az akkor még német színekben versenyző Michael Möllingerrel, őt 2004 okt.-ében Peter Rohwein váltotta föl. Ezen idő alatt csupán egy Vk versenyt tudtak megnyerni versenyzői, 2004-ben Michael Uhrmann győzött Zakopanéban. A szezon befejeztével aztán jött a változás, Steiert az Orosz Sí Szövetségben vállalt munkát, a legjobb orosz síugrókat világszínvonalú felkészülésekben részesítette, akiket 6 éven át trenírozott. Ennek ellenére az oroszokat nem sikerült győzelemhez segítenie, viszont az érmes helyezéseket is nagy sikerként könyvelhette el velük.

 

Érmeket leginkább az akkori orosz csapat legjobbja, Dmitri Vassiliev szerzett, aki a 2008/09-es szezonban volt igazán elemében, egy ezüstöt és 5 bronzot is szerzett a Vk versenyeken. A legnagyobb bravúrt a torinói olimpián érhette volna el vele, aki a normálsánc verseny szünetében még aranyérmes pozícióban várhatta a folytatást, azonban a fináléban nem bírta a nyomást, ami ránehezedett, aztán csak a 10. lett. Az együttműködés az oroszokkal 2010-ben ért véget, amikor egy sikertelen Vk- és olimpiai szereplés (Vancouver) által megromlott a kapcsolata az Orosz Sí Szövetség vezetőségével és menesztették. 2010 nov.-ében visszatért Németországba, ahol a Fekete-erdőben kapott feladatot, 6-9 éves gyerekeket tanít a síugrás alapjaira. Steiertnek két lánya van és Kojonkoskihoz hasonlóan ő is imád golfozni. Isten éltesse őket sokáig! :)