Csatlakozok Sánta Kutya véleményéhez.

Szerintem egyenlő az öngyilkossággal idegen cipőben egy ilyen emberes túrát megkockáztatni.

Sőt a Mátrabérc projekten is engondolkodnék a barátod helyében.

Ehhez egy történetet hadd meséljek el. Két éve hallottam a Vértesi Barangolások túrán. Két nagy tapasztalatú túratárs mesélte.

Hárman dolgoztak egy munkacsoportban. Két korosabb, rendszeresen túrázó és egy huszonéves sportoló. Több danos teak wandoo-zó sporttárs. Rendszeresen versenyzett, heti öt edzéssel, melyben voltak futóedzések is. Szóba került, hogy ki mit sportol, s ez a fiatalember lefikázta a túrázókat, mondván ott nem kell csinálni semmit, "csak" gyalogolni. Aztán egyszer úgy alakult, hogy az öregek elcsalták a Vértesi Barangolások 50-re. 20-kilinél már erősen érdeklődött, hogy mikor lesz vége, s 30-ra teljesen elfogyott a fiatalember. Büszkeségből végigvánszorgott, de a végén szinte vért köpött. Az óta nagyon tiszteli a túrázókat.

És hol van fizikai igénybevétel szempontjából a Vértesi Varangolások a Mátrabérctől?

Nem vonom kétségbe barátod képességeit, de mindenki abban tud jót teljesíteni, amiben gyakorlata van. Nagyon jó lenne, ha kipróbálná a túrázást, de én a helyében valami könynebb túrával kezdeném, s ha jól megy akkor lehetne a korlátokat tágítani (sajá tlábon bejáratott cipőben).