Szegény olaszok, sapnyolok, franciák, cseh(szlovák)ek, stb. Mit sem tudván erről, életük része a sör, a bor, akár már gyermekkortól kezdve. Méghozzá napi rendszerességgel. És semmivel nincsen több debil, leépült, májzsugorban szenvedő. Sőt, a mediterrán országok vezetnek életkor tekintetében. (Meg a skandinávok, arra meg jobb nem is gondolni a vodkájukkal..!:)) 

Félreértés ne essék az igazi alkoholizmust magam is erősen elítélem. De ez a "napi rendszerességgel egy sör már alkoholizmus" 2012-ben kb = tudatlanság. Pontosabban rosszul berögzült sztereotípia. Ahogy emberek milliói nem válnak alkoholistává (értsd 1-2 sörből nem lesz 8-10, a sört vagy a bort nem követi a tömény, stb.) napi rendszerese fogyasztás mellett, úgy pillanatok alatt lehet "állat" valakiből egy időszakos berúgás alkalmával. 

Bezezg a cukros üdítő fogyasztás..! :) Az de milyen jó! Fehércukor (23 kockányi 2 deci kólában!), transzzsírsavak, színezékek... 

Tudom, persze, igyon a rendes ember vizet. Végül is az a rendes élet, amiben élvezetnek nyoma nincs.

Nos, én szerencsére látok magam körül nem egy és nem kettő kultúrált alkoholfogyasztót, aki(k) évtizedes nagyságrendben, teljesen rendszeres fogyasztóként szeretetreméltó és kedves emberek, a családjuk, gyerekeik imádkák őket, a szervezetüknek az ég egy adta világon semmi baja - és ők igazán nincsenek kiszolgáltatva annak, hogy a "szer" átveszi az uralmat az énjük felett! Már csak azért sem, mert ezek az emberek szeretik a saját életüket, boldogok és nem frusztráltak.