"A lényege annyi, hogy Homérosz azon kívül, hogy egy geográfiailag is behatárolható történetet adott, emellett 'elrejtett' egy misztérium/beavatási történetet is, amit allegórikusan értelmezhetünk; de persze ez a két szál át meg áthatja egymást." - persze ez a két szál van benne egyértelműen, csak én inkább magára az utazásra fektettem a hangsúlyt, ami mindig konkrétabb, érthetőbb és kézzelfoghatóbb, mint a nehezebben emészthető misztériumokról, próbatételekről való kesze-kusza elmélkedéseknek. Sőt, néha az ilyen mítoszoknál (mint Gilgames, Héraklész) a hős kalandjait valójában az égitestek mozgásával hozzák párhuzamba, hogy ezek eredetileg csillagmítoszok vagy a Nap átkelését mutatják az Állatkör jegyein (páran szegény Odüsszeuszt is szeretnék újabban valamiféle csillagmítosznak betudni).

 

"A fentebbiekből következik, hogy Odüsszeusz kalandja Kalüpszóval nem lehet véletlen."  - én továbbra is inkább véletlennek tartom, hogy a hajótörése után odajutott. Ez nem volt az expedíciója tervében, viszont ez is mutatja Homérosz elbeszélésének hitelességét, hogy egy megtörtént kalandot mesélt el. Most hét év sem kellhet a tanítására, hisz azt már Kirkétől megkapta (de itt más próbatételről már szó sem esik). Homérosz meg nem győzi hangsúlyozni, hogy Odüsszeusz mennyire bánkódott itt, "hazavágyott". Kirké, Kalüpszó és Nauszikaá: itt azért annyi lenne a bökkenő, hogy ez utóbbi nem istennő, s nem halhatatlan, hanem a király lánya.

 

"Aztán még egy amolyan kis desszert, Ogügia ugye a Tenger Köldöke, namost Corvo csak nekem tűnik épp ilyen alakúnak?" - ez jó, csak most veszem észre én is...!

 

"De miféle kincseket hoztak Kirkének?" - nagyszerű, amit írsz, hisz Kirkét vajmi kevésbé érdekelték volna (a "biztonságba helyezésük") Trója nevű kis feudális központ aranykarperecei meg ezüstnyakláncai. Az a fura, mintha már előre tudta, hogy a hyperboreusok "kincse" van náluk.

 

"Felmerül a kérdés, hogy a laisztrügón kincset ki akarta használni. Két eshetőség van..." ha jobban belegondolok van egy harmadik lehetőség is: az mindig is Odüsszeusznál volt (legalábbis amig képes volt magával vinni). Ha megnézed a hajója elsüllyedése után nem úszva sodródott 9 napig, hanem a hajó árbócrúdjába meg egy-két más eleméhez kötözte magát. Viszont Kalüpszótól a phaiákokhoz menet a tutaja a partok előtt szétesett... Hát, még az lenne a legjobb, ha a Kirké szigetén maradt volna. Ez egyfajta cserealapot képezett Kirkénél más dolgokért cserébe. Ha erre érted, hogy logikus-e, úgy persze, korábban én abban voltam, hogy ez nyilván elveszett, hiszen Odüsszeusz még két hajótörést élt át ezután.

 

"megint utalok itt az Odüsszeiaban szereplő egyes eseményekhez köthető számszimbolikára, Schenouda, tudsz arról, hogy vizsgálta ezt már valaki?" - mondjuk én észrevettem, de komoly vizsgálatnak nem vetettem, mégpedig az egyik "állomás" kapcsán, mert hirtelen szembejött, de annak idején nem kevertem ide, mint ahogy te is panaszkodsz, és igaz is, mert a végén annyira szerteágazó lett volna, hogy már követhetetlen...

Ez éppen a Kirké utasítására elvégzendő próbatétel kapcsán jött elő: Az alvilágba leszállást leíró tizenegyedik fejezet címe Neküia, ami alvilágjárást, a holtak lelkének megidéző rítusát jelenti. Egyes tudósok úgy gondolták ez a rész később került be az Odüsszeiába, de az érveik mára gyengelábaknak bizonyultak, hisz meg sem értették Homéroszt....

Az egész kimmerioszokhoz való út és Tartaroszba való leszállás csupán egy próbatétel lett volna, mit a beavatottnak teljesítenie kell? Huszonkét társának Kirké általi átváltozása és visszaváltozása nem más, mint e próbatétel teljesítése? Tegyük hozzá: hogy a régi ezoterikus hagyomány szerint Egyiptomban az adeptusoknak 22 évig kellett tanulnia. A Tarot Nagy Arkánumának 22 lapja van, mely 22 egyiptomi istent és a hozzátartozó allegóriát jelöli, ami Thot Könyve. A 22 lépcsőfok több esetben előjön az egyiptomi beavatásban, az Amentibe való leszállásnál, és ott van Odüsszeusz 22 társa. (Szóval csak ennyit fejtettem ki a számok irányából, de nyilván több van).

 

Odüsszeusz Hádész szigetére érve -Kirké utasításának megfelelően- egy négyzet alakú gödröt ás. Érdekes, hogy Orpheusz egy kolkhiszi templom udvarán szintén ásott egy négyszögletes gödröt. Mindkét esetben az lenne a szerepe, hogy túlvilági lelkeket idézzenek meg benne. Egyébként az egyiptomi templomok pincéiben vagy a Nagy Piramis alsó kamrájának padlójában is hasonló négyszögletes aknákat találtak, melyekről azt gondolják, Szokarisz birodalmának bejáratát szimbolizálták.

Viszont az egész lehet már egyszerű humbug, szemfényvesztés,  mert mikor Orpheusz a négyszögletes aknát kiásta, ezt írtam 7699-es hsz-emben:

"Ezalatt Médeia bement a kolkhiszi „legtitkosabb templomba” és onnan egy kosárban különböző tárgyakat hozott ki. Majd beavatta ezen tárgyak misztériumába Orpheuszt.  Azt gondolom, hogy ezek a nagyon titkos tárgyak azonosak lehettek azzal, amit a középkori alkimisták allegorikus képein a Nap és a Hold jelképével ábrázoltak."

A 8344-esben nemrég meg ezt írtam: "Az Ilmarinen által kovácsolt Nap és Hold pedig végig felbukkant korábbi beszámolóinkban, mint az alkimista titkok egyike a krétai Labirintustól Kolkhiszig, mint a belső, fémfalú titkos szobák tartozéka... (talán ezt vitték el Odüsszeusz felderítői?)."

- Ha Odüsszeusz a laisztrügónoktól is teljesen hasonló alkimista eszközöket hozott el, úgy nem lehet, hogy a Hádész szigetén, annál a rejtélyes aknánál, ugyanúgy használta azokat, mint Orpheusz Kolkhiszban...?  Ez akkor nem egy vallási rítus leírása lenne, hanem valamilyen ősi, már az ókorban is érthetetlen, ám mindenképpen magas technikáé???

 

Szóval ezek után kíváncsian várom a történet alkímiai párhuzamait. Aztán Nolanus, teljesen magától értetődően rátapintottál erre a női vonalra, hogy egyszerűen milyen fontos szerepet vittek Odüsszeusz kikötésének helyein.  Szóval mit gondolsz erről, vagy miért pont ezen tájon, s ennek lenne más értelme is...? Vagy mi szerepe volt a történetben Hermésznek? (ezt sem vizsgáltam, mert magának az út állomásainak felderítése elvette minden erőm).

 

 

[Hermész Kalüpszó barlangában]