"Nagyon jó, mert egyáltalán nem ördögtől való, hogy amiket írtam, és pusztán Homérosz elejtett szavaiból, hogy ne lehetne éppen (és főképpen) az alkimista-szálon tovább menni."
Ez most egy kissé szerteágazóbbnak tűnik, mint gondoltam, úgyhogy kell még valamelyest rágódnom rajta. Régebben már te is foglalkoztál hasonlóval. A lényege annyi, hogy Homérosz azon kívűl, hogy egy geográfiailag is behatárolható történetet adott, emellett 'elrejtett' egy misztérium/beavatási történetet is, amit allegórikusan értelmezhetünk; de persze ez a két szál át meg áthatja egymást. Ennek a beavatásnak vagy misztériumnak a jelképi nyelvezete pedig nagyon közel áll az alkímiáéhoz, némi hangsúlyeltolódást megengedve, de még ez is jelen volt a későbbi hermetikában. Itt egyrészt vezérfonálként a 'Nő általi beavatás' jelenik meg, ami persze Vénusz misztériumaira utal, másrészt maguk azok a helyek, ahol ez megtörténik, és ahogyan megtörténik; de még az ehhez 'járulékosan' tartozó epizódokban is vannak nagyon fontos műveletek, pontosabban olyan események, amik ebben az értelmezésben műveleteket reprezentálnak, ezekre már korábban utaltunk. Pl. ilyen az, hogy Odüsszeusz szerencsétlen társait folyamatosan falja valami (és itt érdemes a számszimbolikára odafigyelni, persze máshol is), hogy végül a maradékuk a vérszínű vízben roncsolódjon darabokra... (amiből Odüsszeuszt a nimfa-istennők 'pecázzák' ki).
A tengeri kalandok beavatási szempontból tekinthető velejét három fázis, három sziget és három nő alkotja, Kirké, Kalüpszó és Nauszikaá. Mindhárom esetben jellemző, hogy a műveletekre vonatkozó szimbólumokat, szimbólum rendszereket rejt el Homérosz, és ezek bizony fel sem tűnnek addig, amíg az alkímiai képeket és műveletsorokat nem tanulmányozza az ember.
Ez a három epizód bizonyos tekintetben nagyon hasonló, szinte már repetitívnek hat, persze vannak jócskán eltérések is, de ezek a processzus előrehaladásából következnek, és ez a logika megint csak az alkmia egyik legmeghatározóbb jellegzetessége. No ennyit így egyelőre általánosságban.
A fentebbiekből következik, hogy Odüsszeusz kalandja Kalüpszóval nem lehet véletlen. A mese 'felszínes' narratívájában lehet véletlen, de az allegórikus szinten nem; úgy hiszem Homérosz nem véletlenül szerepeltette, egyszerűen szükségszerűen egy fontos részét képezte a misztérium 'logikájának'. És itt megint csak nem tudom véletlennek tekinteni, hogy Homérosz itt éppen 7 évet adott a műveletek elvégzésére (míg más források egy évet, vagy éppen ötöt), szóval feltehetjük, hogy nem véletlenül választotta költőnk itt megint csak az alkímiai processzusok iterációjára vonatkozó 7-es ciklust, egyáltalán megint utalok itt az Odüsszeiaban szereplő egyes eseményekhez köthető számszimbolikára, Schenouda, tudsz arról, hogy vizsgálta ezt már valaki?
Aztán még egy amolyna kis desszert, Ogügia ugye a Tenger Köldöke, namost Corvo csak nekem tűnik épp ilyen alakúnak?
De most hogy konkrétabb vizsgálódások vegyem az irányt, érdemes megjegyezni, hogy Kirké lakhelye, Kalüpszó barlangja és végül a Najádok barlangja erős párhuzamokat mutat, szóval ezek közül ábrázolhatná tulajdonképpen bármelyiket a Barberini ábra, itt azzal értek egyet, amikor azt írod, hogy ezek mindegyike egy közös 'tervet' vagy felépítési logikát követett; és ezekhez, legalábbis 'berendezési' szempontból hozzávehetjük Alkinoosz palotáját (meg talán egyebeket, ahol 'Zeusz' sírja, trónszéke stb található).
Ezzel kapcsolatban felhoznék pár dolgot, amit ebből a szempontból vizsgálva még nem találtam (átfutottam megint a régebbi írásokat, de mondjuk lehet elsiklottam valami felett).
Ezek ahhoz kapcsolódnak, hogy Kirké és Kalüpszó lakhelye nagyon hasonló. Még maguk a nimfa-istennők is igen hasonlóak egymáshoz, mindkettő ugye rettentő mód ragaszkodik Odüsszeuszhoz, és mondjuk úgy, 'tantrikus' beavatásokban részesíti. Pl. ezután még a két papnő viseletét is hasonlóképpen írja le:
Kirké:
"s már az aranytrónszékű Hajnal is eljött.
S drága palástot adott rám és szép inget a nimfa;
ő maga szép nagy ezüst köpenyét keritette magára,
könnyűt és kecseset, csípője köré övet öltött,
szép aranyosmívűt, s fátylat boritott a fejére."
Kalüpszó:
"Majd hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből,
hát köpenyét, ingét fölvette azonnal Odüsszeusz,
tiszta fehér széles leplét fölvette a nimfa,
könnyűt és kecseset, csípője köré övet öltött,
szép aranyosmívűt, s fátylat boritott a fejére."
Úgy tűnik direkte játszik itt Homérosz a repetícióval (és persze egyebütt is általában egymás mellett szerepelteti őket), két, hasonló jellegű beavatást jelez ez, vagy más szemszögből nézve egy iteratív jellegű processzus két stációja. És persze Odüsszeuszt otthon is egy 'hálóarcú', szövögető papnő várta...
A hajnal szerepeltetése pedig, ezt Schenouda is megállapította már régebben, megint csak nem véletlen, ismét Vénusz misztériumaival van dolgunk; ez egyébként állandóan visszatér Homérosznál és aztán későbbi szerzőknél középponti alkímiai és 'okkult' szimbólummá válik.
Hasonló ismétlődés később (miután a társai, hogy úgy mondjam, 'feláldozódtak') a hajótörés motívuma, mindkétszer megint csak két szépséges nő 'mossa' ki Odüsszeuszt a 'vizek szennyéből'.
Nade vissza a két nimfa-istennő hasonlóságához.
Tudjuk, hogy Kalüpszó barlangjánál négy forrás eredt, és azt is tudjuk, hogy voltak szolgálóleányai ('papnő testület', ahogy korábban Schenouda mondta volt).
Márpedig Kirké szolgálóleányairól is éppen ugyanezt olvassuk:
"És ezalatt a teremben a szolgálói sürögtek;
négyen voltak, ezek tartották rendben a házát;
forrásoktól származtak, gyönyörű ligetektől,
és tengerbefutó, rohanóvizü szent folyamoktól."
A kettőt összevetve feltehetjük, hogy Kalüpszó esetében is négyen lehettek, a négy forrás szerint, 'forrástól származtak', tehát nimfák, illetve Kirké esetében is itt ez a forrás/nimfa négyesség.
No jó mondhatnánk, de Kalüpszó barlangban lakott, Kirké meg mégiscsak sima kövű építményben. Először is hozhatnánk ugye, hogy Terceirán, ahonnan a füst 'Kirké termeiből' felszállt, minden bizonnyal kénes barlangok voltak (egyébként itt is, meg Corvón is vannak láva csövek). De van itt valami érdekesebb: amikor Kirké megtudja, hogy Odüsszeusz érkezett hozzá, (akinek érkezésére ugyebár Hermész, a par excellence alkímiai isten már korábban alaposan felkészítette), mit is kér Odüsszeuszéktól legelőször, mintha ez lenne a legfontosabb?:
"»Isteni sarj, Láertiadész, leleményes Odüsszeusz,
menj most innen a tengeröbölhöz, fürge hajódhoz.
Vonjátok ki először a szárazföldre a bárkát,
kincseitek barlangba tegyétek a fölszereléssel;
aztán jőjj ide vissza, s a kedves társaid is hozd.«"
Ahh, megvan hát a hiányzó Kirké-barlang! Ő bizonyára kényelmesebb volt, mint Kalüpszó, és építtetett magának inkább egy 'házat', de a nimfa-barlang még jól jött néha - pl. ha egy beígért expedíció 'kincseket' hoz; és itt emlékezzünk Odüsszeusz hazaérkezésére, amikor a phaják hajó partra teszi az alvó Odüsszeuszt, ébredése után az első dolog, hogy Athéné tanácsára elrejtsék a titokzatos kincseket a még titokzatosabb Najád-barlangunkba, a tengeri vén kikötőjénél...
De miféle kincseket hoztak Kirkének? Talán még mindig a trójai fosztogatás zsákmányát hurcolták? És mit törődött volna ezzel Kirké? Nos, Schenouda korábban írta a laisztrügóniai eseményekről:
"Odüsszeusz két felderítője persze ilyesmit képtelen is lett volna elcipelni, őket üldöző vademberekkel a nyomukban, de lehet nem is ez volt a céljuk, talán egy olyan tárgy kellett nekik, ami kapcsolódott ehhez, de már a phaiákok annak nem voltak birtokában, s hogy megszerezték, az valószínűnek látszik, mert éppen ez után hajóztak Kirké szigetére, hogy beavatást kapjanak a Grál működésébe."
Így már érthetővé válna a dolog, hogy a hyperboreus kincset védte Kirké, és valószínűleg az egész expedícióban ez egy fontos részfeladat, hiszen Hermész és Kirké már régóta tervezgették ezt, így érthető, ha ez az első, amit Kirké biztonságba akar helyezni. Főleg, hogy ezután elküldi őket hajóstul a Hádész kapujáig, ahonnan ki tudja, hogy visszatérnek-e.
Felmerül a kérdés, hogy a laisztrügón kincset ki akarta használni. Két eshetőség van, vagy valóban Szkheriára kellett volna továbbszállítani, és ez a szomorúbb lehetőség, mert akkor ezt valahol Corvo és Héliosz szigete között kéne keresnünk az óceán fenekén. A másik, hogy Kirké megtartotta magának, és amikor továbbindultak Odüsszeuszék, ezt már nem pakolták vissza, és Kirké használta tovább egészséggel a barlangjában, ahogy a phaják kincseket a najád-barlangban. Ez kecsegtetőbb alternatíva, mert optimális esetben ez még ott lapul valahol Terceirán a Kirké-barlangban (ha csak innen is tovább nem rabolta valaki).
Mit gondolsz erről Schenouda, logikus ez így, vagy van valami bökkenő, amit nem vettem figyelembe?
