Gyerekkoromban (kicsit vénebb vagyok) az 50-es évek végtől- úgy a 60-as évek végéig emlékszem, hogy bevett szokás volt a füstölés. Apámmal este kezdtük és úgy 22.00 óráig folytattuk. A meggyújtott tüzelőanyagra valami nehez éghető és füstöt adó zöldet, sokszor nyesedék füvet raktunk. A nyesedék fű miatt esetleg sokan kételkeknek. Akkoriban azonban nem ilyentályt kellett füstölni, mint ahogy várható a jövő heti hidegbetörés miatt (lévén, hogy az évszakok jobban elkülönültek és egyáltalán voltak akkoriban), hanem a májusi fagyosszentek idején. Ekkor már a pl. kajszi gyümölcse, nagyobb szokott lenni mint a mogyorószem. A szőlővesszőket sok esetben többrétegű újságpapírral csavartuk be, a rajtuk levő hajtásokkal együtt. Sokszor segített.