Nézd, az ugye világos, hogy az ember egy dologról, jelenségről általában úgy tudja megalapozottan megállapítani, hogy az  társadalmi szinten hasznos, káros, netán közömbös-e, hogy  statisztikát készít róla, és azt elemzi.

Egyéb esetekben véleménye persze lehet, de az semmivel sem magasabb rendű, mint más emberek magánvéleménye.

 

Én abban a bizonyos, kb. egy héttel ezelőtti hsz-omban elég sok otthonszüléses statisztikát hoztam (de hozhatok ám még...  : )  ), ezeket  orvosok, tudósok, egészségügyi szakemberek készítették, orvosi, egészségügyi lapokban, folyóiratokban jelentek meg - tehát nem arról van szó, hogy valaki a kisujjából kiszopta, vagy hogy valaki az ismeretségi körében körülnézett, és ez alapján megnyilatkozott.

Ezekre te azt mondtad - amikor végre rájuk néztél - , hogy mindegyikkel van valami bajod, csak nem mondod meg, hogy mi.

Meg azt is mondtad, hogy az az egy statisztika, amelyiket mégiscsak elfogadsz, az azért nem számít, mert állítólag sok kamu statisztikát láttál - de mutatni nem mutatsz egyet sem...

Hááát...

Statisztika-ügyben teszek még egy kísérletet, különös tekintettel arra, hogy "szeretnél a tudomány talaján maradni": tudsz-e olyan, a saját megadott feltételeidnek megfelelő (tehát prospektív) statisztikát mutatni, amelyikből az derül ki, hogy azonos kockázati csoportok esetében a kórházi szülés biztonságosabb a tervezett otthonszülésnél?

 

Kíváncsian várom.

 

 

"Az ősi vita errol a szulessel kapcsolatban, hogy ott nem kizarolag a sajat eletedrol dontesz."

 

Speciel  amiről most szó van, az nem ezt a kérdést veti fel. Most ugye arról van szó, hogy amíg nincs arra bizonyíték, hogy a különböző választások  közül az egyik statisztikailag bizonyíthatóan veszélyesebb, mint a másik, addig milyen alapon szól bele a választásba bárki is?

 

Ha az egyik választás bizonyíthatóan veszélyesebb lenne, akkor merülne fel az a kérdés, amit mondasz: hogy joga van-e a  szülőnek a választása által a nagyobb veszélynek kitenni a gyereket.

A mindennapi életben ez naponta megtörténik egyébként, pl. senki sem vonja kétségbe a szülőnek azt a jogát, hogy faluról a bizonyítottan egészségtelenebb belvárosba költözzön a gyerekével, vagy hogy hamburgert vegyen neki avokádósaláta helyett.

A szülői lét felelősséggel jár, ennek a lényege az, hogy a kiskorú gyerekünk dolgairól döntünk.

--

2.: Na, hát ez tök jó.

3.: Ez meg érdekes..

4.-5.:  Ez meg már egyenesen utópia. : )

 

Az utolsó bekezdésedre: nem akarok hormonok útvesztőjébe kerülni (ott Antisystem van nagyon otthon, remélem is, hogy megnyilatkozik az ügyben), de ha azt nézzük, hogy a természetben a fő cél mindig a  sikeres reprodukció, akkor van ebben logika.

Ha a terhesség rendben zajlott (tehát a szervezet azt fogta a külvilágból, hogy most érdemes szaporodni), azután pedig a szülés  időpontjában olyanok a körülmények, hogy a stresszhormonok mennyisége némileg megnő,akkor az adást a szervezet úgy veszi, hogy "várjunk még a szüléssel, amíg nagyobb lesz a biztonság".

Ha a stresszhatás nagyon erős, vagy egyenesen trauma történik, akkor az adás az: "menekülés mindenáron, szabaduljunk meg gyorsan a tehertől, itt most nem érdemes szaporodni!" - ilyenkor könnyebben  indul meg a szülés idő előtt is, ilyenkor gyakoribb a veszélyes rohamszülés és a vetélés.