engem minden elgondolkoztat. Egy ideig amig erdemesnek tartom.

 

És tart még a gondolkodási idő? Jutottál valamire?

 

Igazan nem. Tul sok kamu statisztikat lattam ahhoz, hogy egy jonak kinezo alapvetoen megvaltoztatna a velemenyemet. Ahhoz tobb ilyen kellene.

 

Egy igazi story: ugyeletben voltam. A bába hivott egy szuleshez. Tobb oraja kinlodott, de vegul eljutott odaig, hogy a baba feje már kinn is volt, de nem tudta kihuzni a testet. En odamentem es tiz masodperce alatt kihuztam (nem is ertettem hogy mi volt a problema).

Nem tudom mi zajlott le a tobb oras folyamat alatt, de a paciens valami miatt panaszt emelt az ellatas ellen. Na mit gondolsz kinek a statisztikajara ment ra? Az enyemre, a tiz masodperces, de utolso reszvetelem alapjan.

 

Tudod, van egy jo amerikai mondas (amivel igazan nem ertek egyet, de igy is poen):

"I only believe statistics I manipulated", vagy "En csak azokban a statisztikakban hiszek amit magam manipulaltam". A statisztika egy komoly matematikai tudomany, akkor ha tenyleg helyesen van hasznalva. Sajnos nem olyan mint a matematika sok tobbi aga ahol tenyek magukert beszelnek.

 

Na de ha egy vajudas beindul teljes gozzel, ott lehet akarmilyen stressz, az nem fogja leallitani a folyamatot.

 

Van az a pont, ahonnan már nemigen van visszaút, csakhogy a stressz pont azt szokta megakadályozni/lassítani/nehezíteni, hogy a vajúdás eljusson arra a pontra.

 

Amig van visszaut addig az nem igazi vajudas :). Nagyonis jol ismerem a jelenseget.