Az általam jól ismert példa ugyan nem gazdagréti, hanem rákoskeresztúri, de ez igazából mindegy.

 

A ház szigetelve lett, nyílászárók cserélve, de nem kötelezően, költségmegosztó felszerelve.

 

Két család

 

1. Nem szélső lakás, nyílászárók cserélve saját költségen, közös költség fizetve mindig pontosan, minden radiátor fagymentesítő programon leszámítva a nappali szobát a legnagyobb minuszok idején. Bár örülnek, hogy csökkent a számlájuk, a megtakarítás a régi számlához képest 8-10%, tudnak számolni, hogy ez így nem érte meg a befektetést. Korábban egyébként évezték a meleget, inkább volt 24-26 fok télen, akár bukóra nyitott ablak mellet is. Most 22-23 fokot próbálnak tartani.

 

2. Előző család szomszédjai. Nyílászárót nem cseréltettek, közös költséggel általában tartoznak. Sarok lakás. Minden radiátor tökig feltekerve rövidnadrágban szaladgálnak a 26-28 fokban. Soha nem felejtik el megemlíteni ha a fűtés szóba kerül, hogy éppen milyen tuti trükköt olvastak épp az interneten a költségmegosztó átverésére. Az ő megtakarításuk a korábbi számlához képest 25-45%. (Ja és természetesen a folyosó is mindig az ő lomjaikkal van tele...)

 

A példa jól mutatja a valóságot. Egyrészt a szigetelés és nyílászáró csere iszonyat sokat számít. Másrészt az egyedi mérés lehetősége normálisabb embereket valóban spórolásra ösztönzi, de a megtakarítás nem ott, hanem a csalóknál és/vagy (ebben a példában nem látható de valós probléma) szerencséseknél jelentkezik. (Szerencsés az, akinek a lakás hővesztesége nagyon kicsi a lakás elhelyezkedése miatt és/vagy sok felmenő költségmegosztóval nem mért vezetéke van...)

 

Ha én olyan lakás tulajdonosa lennék, amelyik rosszul jár a költségmegosztókkal mert nem hajlandó csalni, tuti perelnék. A Társasház azzal a döntésével, hogy felszerelteti a költségmegosztót bizonyos lakások értékét növeli, míg másokét csökkenti. Teszi ezt annak ellenére, hogy ezeket az épületeket valóban közös fűtésrendszerrel tervezték és építették meg, és a lakók is így vásárolták. A vagyoni hátrány okozása szerintem kimutatható, így a társasház szerintem perelhető.

 

A dolog plusz pikantériája szerintem, hogy a költségmegosztót mint hiteles mérőeszközt szerintem nem volna szabad elfogadni. Erre mondjuk biztosan kéne egy jó próbaper, de ha 1-1 tulajdonos nyerne a társasház ellen, én a társasház helyében perelném azt, aki a költségmegosztót szállította. Az ugyanis - mármint az általam ismer típus - nem mér hitelesen. Legalábbis szerény véleményem szerint.

 

Ebből azért kitalálható, hogy a szigetelést, nyílászáró cserét és úgy általában a takarékoskodást nagyon támogatom, de a költségmegosztás elvét nem tartom elfogadhatónak egy olyan műszaki megoldású épületnél, ahol lakások között lényegében nincs hőszigetelés. Még akkor sem, ha a költségmegosztó valóban sok embert ténylegesen spórolásra tud ösztönözni...