Igazság szerint a spanyolban kicsit másképp néz ki a nyelvtani nemek rendszere, mint a németben vagy a szláv nyelvekben: míg az utóbbiakban mindhárom nemben lehetnek főnevek, melyek jelölhetnek személyeket és dolgokat is, addig a spanyolban a hím- és a nőnem együttesen áll szemben a semlegesnemmel. Azaz a konkrét (főnévvel megnevezhető) dolog vagy személy csak hím- vagy nőnemű lehet, a nem konkrét (főnévvel nem megnevezhető) dolog pedig csak semlegesnemű lehet; vagyis tkp. semlegesneme így csak a névmásoknak és a névelőnek van, illetve fel lehet úgy is fogni, hogy a melléknevek is önmagukban semlegesneműek, ha főnévként használatosak, de nem jelölnek semmilyen konkrét dolgot: el bueno 'a jó férfi', la buena 'a jó nő', lo bueno 'a jó', lo malo 'a rossz'.