"Normális" vezetésű országban fejenként/év 5-10 m3/év (havi 1-2 m3) vízfogyasztásig hozzá nem volna szabad szólni a fogyasztóhoz...hogy hová teszi a kifizetett vizét (Ki lehet locsolni is virágokra, csak a tyúk/liba/kutya/macska más háziállat is kilögyből napi 1-2-3 liter vizet, az -szor 365nap? Csak  az majd 1 m3 évente).....efölötti részt lehetne adóztatni,terhelni, amennyiben tényleg nincs csatornára rákötési lehetőség (ez is ingoványos:van ahol van csatorna,de műszakilag nehéz bizonyítani a rákötés lehetettlenségét). Nem baj egészen jól délamerikázódunk: "A cég azzal párhuzamosan, hogy az egekbe emelte a vízdíjat, a helyi hatóságok asszisztálásával Cochabamba lakóinak külön törvényben tiltotta meg, hogy a folyókból, patakokból és tavakból vizet vételezzenek. Azonban még ez sem volt elég. Az ADT minden csepp vízen keresni akart. Így végül a hatóságok az esővizet is privatizálták, és a koncessziós szerződés értelmében még az esővíz gyűjtését is megtiltották a nyomornegyedek lakóinak. De itt még mindig nincs vége a történetnek, mert a fenti a gazemberségek mellett, a bolíviai kormány még további évi 16 százalékos extraprofitot is garantált a konzorciumnak.A kirobbanó társadalmi tiltakozás során tízezrek vonultak a város utcáira, és védekezni próbáltak az ellen, hogy a jövedelmük egyharmadát ivóvízért, egy külföldi konszernnek kelljen befizetni. A kormány nagy rendőri és katonai erőket vezényelt az utcákra. Az erőszak 2000 áprilisában tetőzött, amikor is Cochabambában rendkívüli állapotot vezettek be. A vízháború, amely hét ember életét és több száz sebesültet követelt, végül a tiltakozók teljes győzelmével végződött. A kormány kénytelen-kelletlen visszavonta a privatizációt, a cionisták pedig visszavonulót fújtak. A történet további érdekessége még, hogy ebben a konfliktusban vált népszerűvé a jelenlegi elnök, Evo Morales, aki szakszervezeti vezetőként utcára vitte az embereket."