Anonymus Gesta Hungarorum című, legkésőbb a XII. században keletkezett műve szerint a székelyek a Tisza mellett, a Kórógy vizénél csatlakoztak a bevonuló magyarokhoz, majd Bő révnél átkelve a Tiszán elővédként vonultak a Bihar vára ellen. A Kórógy ér Szentes mellett található, Bő rév pedig ma Szentes egyik városrészének neve.

 

Biharban található több olyan település, mely a székelyek hajdankori jelenlétét jelzi. Ilyen például Székelyhíd és Telegd is, mely utóbbiról nevezték el a telegdi székelyeket. Biharból a székelyek áttelepítése Székelyföldre a hagyomány szerint Szent László királyunkhoz kötődik.

 

Ha Vas vármegye és Székelyföld jelképeit vizsgáljuk, meglepő párhuzamokat állapíthatunk meg. Megjegyezzük, hogy párhuzamok állapíthatók meg a székely és őrségi személy- és településnevek vizsgálatakor is.

 

Általában a magyar vármegyék címereiben a vörös és a fehér szín az uralkodó. Vas vármegye címerére a kék szín a jellemző. Ugyanez a kék szín az uralkodó Háromszék, Székelyudvarhely, és Marosvásárhely címerében.

 

Szombathely, Vasvár és a ma Ausztriához csatolt Felső-Eör címerében egyik oldalon arany hatágú csillag, másik oldalon ezüst félhold található. A régebbi székely címerben és Háromszék, Székelyudvarhely és Marosvásárhely címerében arany hatágú csillagok találhatók.

 

Megjegezzük, hogy hatágú csillagok találhatók továbbá Hont, Túrócz, Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, valamint a Szerb-Horvát királyság megalakulása előtt mindig Magyarországhoz tartozó Szlavónia címerében is.

 

A színek, a címerek eredetileg a nemzetségi alapon szervezett katonai egységek megkülönböztetését szolgálták. Így ezek kialakulása általában sokkal korábbi, mint a róluk hírt adó első írásos adat.

 

A Frank Birodalom eseményeit rögzítő Fuldai évkönyv szerint 805-ben a szlávok támadása elől menekülő Theodorus avar kapkán személyesen kért engedélyt az akkor a Dunáig terjedő Pannoniában történő letelepedésre. Nagy Károlytól ajándékokat és engedélyt kapott, hogy népével Szombathely és Carnuntum között letelepedjék. Theodorus kapkán még abban az évben meghalt, utóda Ábrahám kagán, majd annak fia Izsák kagán lett. 830 után már a Frank Birodalmi iratok nem tesznek említést a Pannonián belüli Avariáról. Mivel az avarok részére történő fegyvereladást a Frank törvények 805-ben megtiltották, feltételezhető, hogy az avarok, azaz székelyek az akkor már a Kárpátok bérceinek közelében, Etelközben megjelenő rokonaik elé, a Duna-Tisza közéhez húzódtak. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy leszakadó néprészeket hagytak hátra.

 

A székelyek esetében egészen a XIX. századig jellemző volt az ószövetségi nevek lkalmazása. Az egyetlen székely erdélyi fejedelem neve Székely Mózes volt, de gyakori pl. a Sámuel, Izmael, József, Rafael név is.

 

Ugyanakkor Nyugat-Magyarországon olyan főúri családok találhatók, melyek nevei szintén az ószövetséghez kapcsolódnak, így pédlául a Salamon grófi, az Esterházy hercegi és grófi, az Illésházi család.

 

Mindez az Árpád népével együtt bevonuló kazár eredetű és zsidó vallású kabarok - ezek leszármazottja volt a felvidéken letelepedő Aba Sámuel - és a már jóval a magyarok megérkezése előtt, 805-ben Pannóniában letelepedő, a Frankok által avaroknak nevezett nép közös kazár eredetére utal. Ezek a néprészek a magyarokhoz történt csatlakozás után a magyarság részeivé váltak. Fontos körülmény, hogy nincs olyan adat, mely bizonyítaná, hogy a székelyek valaha is más nyelven beszéltek volna, mint magyarul.

 

Más értelmezés szerint az együtt szereplő csillag és félhold a hunok vallási jelképei: nap főisten és a holdisten. Megtalálhatók a fehér hunok érméin, és a fehér hunok leszármazottai által lakott indiai települések templomainak jelképei között. Ez bizonyíték a székelyek hagyományai között megőrzött hun eredetre.

 

Figyelemreméltó a nap és hold együttes szereplése a szentkorona tetején található Krisztus kép két oldalán.

 

Nem idegen a nap és hold együttes szerepeltetése a keresztény szimbolikától sem. Ezek a jelképek megtalálhatók például a Pannonhalmi Bencés Apátság címerében is.