De az egyházi szavaink közül sok a szláv eredetű. Ez egyébként érdekes, mivel az ismert térítések német, latin irányításúak

A német térítők ugyanis közvetítő nyelven térítettek, és ez a karantán volt. Bizánci térítés soha nem folyt az országban, bár voltak jelen bizánci szerzetesek, és több magyar elöljáró bizánci pap kezéből vette fel a kersztséget. Az a gyanúm, hogy a mai egyházi szókincs görög eredetű elemei is a latinból jöttek (pünkösd pl.). Hangsúlyozom: Bizánc és Róma akkor még ugyanaz az egyház volt, csak 1054-ben váltak szét, ezt általában nem szokták tudni, és ebből jönnek az olyan felesleges fejtegetések, minthogy mi a latin kereszténységet vettük fel, és ez milyen bölcs történeti előrelátásról tanúskodik. Nem kellet ehhez semmi előrelátás: ők itt voltak, a görögök meg nem, és mivel amúgy is még egy csapatban játszottak, nem volt jelentősége annak, hogy ki térít.