Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

 

A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.

(2) A megtámadási határidő megkezdődik

a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor;

b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor;

 

... és még rengeteg további szabály.

 

Azért azt az összes körülmény mérlegelésével lehet csak eldönteni, hogy ha a taggyűlés hoz ilyen határozatot, akkor az miként hat azon partnerekre, akik szerződtek a céggel, az álképviselő útján, mert ugye látni kellett a cégjegyzékből, de a cégjegyzékből törölni se ártott volna az illetőt...továbbá volt-e cégbélyegzője, ha igen miért, stb.

Elég bonyolult ennek a gyakorlata, konkrét helyzetben lehet ezt szerintem mérlegelni, hogy mi lenne a kimenetele egy ilyen megtámadásnak.