ZorróAszter Creative Commons License 2012.02.21 0 0 105

Sőt! Már majdnem egy schmitti értelemben vett nagydoktori disszertációt. :o)

Példa:

Az égbolton vándorló bolygók hozzávetőleges helyzete az állócsillagokhoz képest:

1. modell: Ptolemaiosz
A Föld körül kőrpályán kering a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Nap, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz.
Problémák:
- a bolygók nem a ma már égi egyenlítőnek nevezett vonalon mozognak.
- a bolygópályák nem is égen körbefutó vonalak (kivéve a Holdé)

Ptolemaiosz megoldása: a pályák szöget zárnak be,
és a bolygók epiciklusokon mozognak

 

Észlelet valóság -> informális modell -> matematikai modell -> észlelet valóságtól eltérő leírás -> az informális és a matematikai modell pontosítása

 

 

2. Kopernikusz:
A Nap körül kőrpályán keringenek a bolygók. Ezek egyike, a harmadik a Föld. Körülötte kering a Hold.
Problémák:
- a bolygók nem a ma már égi egyenlítőnek nevezett vonalon mozognak.
- a bolygópályák nem is égen körbefutó vonalak (kivéve a Holdé)

Kopernikusz egyik problémát sem kezeli.

 

Észlelt valóság -> informális modell

 

 

3. Kepler: Elhatározza, hogy kezeli a kopernikuszi rendszer problémáit.
Veszi Tycho de Brache évtizedekre visszamenő pontos táblázatait a bolygók pontos égi
pozícióiról.

Visszafelé építkezve kimondja:
Mivel a bolygók nem a ma már égi egyenlítőnek nevezett vonalon mozognak, ez azt jelenti, hogy a pályasíkjuk
szöveg zár be.

A bolygók égi pályája nemcsak azért nem egyenletes, mert hozzáadódik-levonódik a Föld mozgása,
hanem mert nem egyenletes kőrmozgást végeznek, hanem a kőrtől alig eltérő ellipsziseken mozognak.

A bolygók által az égen leírt lapos hurkok viszont a Föld mozgásának a vetületei.

Mi tartja a bolygókat a pályán? Valószínűleg mágneses erő.

Kopernikusz informális modellje -> matematikai modell -> észlelt valóságtól eltérő működés -> az informális és a matematikai modell pontosítása -> az észlelt valóság nagy pontossággal megfelel a módosított modelleknek

 

4. Newton: Nem! A gravitációs erő. Egyenletei leírják a többi lehetséges pályákat is: elnyújtott ellipszist,
parabolát, hiperbolát.

5. Einstein: a bolygókat a tömeg gravitációs görbülete tartja a pályán.
Megmagyaráz néhány Newton gravitációs modelljéből nem levezethető jelenséget.

Előzmény: baradlayrichard (100)