ZorróAszter Creative Commons License 2012.02.15 0 0 92

Kedves Baradlayrichard!

 

Sajnos utána kell néznem, hogy tényleg annyira eltérő értemben használom-e a kifejezéseket, mint mondja.

 

Én úgy érzem, a természettudományos modellalkotás egy fordított folyamat a szó eredeti értelméhez képest:

 

Mert ugye a kifejezés először onnan származik, hogy főleg építészek vagy más mérnökök az elképzelt alkotást elkészítették kicsiben, hogy tanulmányozzák az alkotás várható tulajdonságait.

 

Itt az analógia nyilván a modell hasonlóságát jelenti a tervezett alkotáshoz. Legalábbis a tanulmányozandó vonatkozásokban.

 

A természettudományos modellalkotás ezzel szemben egy fordított engineering: vagyis látjuk az "alkotást", a természetet, és a tanullmányozandó aspektuainak megfelően készítünk egy modellt, ami segíti a probléma, vagy működés megértését (és aztán matematizálását).

 

És a legutóbbi időben elérkeztünk oda, hogy készítettünk egy ilyen modellt például az atommagra és a körülötte keringő elektronokra.

 

Előjöttek a problémák, de Bohr gondolta: nem baj, majd finomítjuk a modellt.

 

De előjöttek olyan jellenségek, amiket lehetetlen már volt beilleszteni a modellbe, és végül szegény Bohr feladta az egészet.

 

Aztán jött Schrödinger. Azt mondta, nincs szemléletes modell, csak ezek a kisérleteken alapuló föggvények.

 

Nincs szemléletes modell, és még nem szemléletes se. Csak ezek a függvények.

 

És hogy lélektanilag ne legyen olyan bántó a dolog, azt mondták, ez a matematikai modell.

 

De ez nem az, mint amit korábban matematikai modellnek neveztünk a szemléletes modellből származtatottat matematikai modellt mondjuk Keplernél.

 

Ez inkább valami absztrakt matematikai modell.

 

Nem tudom, szoktak-e ilyesmit mondani mostanság?

Előzmény: baradlayrichard (90)