ZorróAszter Creative Commons License 2012.02.14 0 0 89

"Aztán talán először Galilei hoz paradox eredményeket. <Mire gondolsz?>"

 

Arra, hogy Arisztotelész állítása, hogy a nehezebb testek gyorsabban esnek, inkább megfelelnek a tapasztalatainknak, mint Galilei eredménye, hogy nem. Vagyis végülis ezek paradoxak.

 

A Newtonra vonatkozó dolgokkal azon morfondíroztam hangosan, hogy vajon nem ugyanez-e a helyzet Newtonnal is: vagyishogy tulajdonképpen már a gravitációs törvénye is bizonyos értelemben matematika - modell nélkül. És valójában nem értjük, csak már megszoktuk.

 

Bohrnál szoktak Bohr-modellről beszélni.

 

Itt az analógia ugye az lett volna, hogy ami a naprendszerben a Nap, a bolygók, és a gravitáció, az az atomok világában az atommag, az elektronok és a villamos tér.

 

Az analógia első lépésben helytállónak is látszott, hiszen a bolygók pályái ugye adottak. (Volt is régen valami Titius-Bode szabály, ami hozzávetőlegesen megadta a bolygók távolságát.)

 

De egyrészt már tudjuk, nincs ilyen szabály: más bolygórendszereknél más távolságokra keringenek a bolygók.

 

És ugye a bolygók nem szoktak egymás pályáira ugrálni.

 

De szerintem az megengedhető, hogy egy modellben érvényesülhetnek különféle analógiák kombinációi vagy akár "csak éppen nem ..." típusú negatív elemek is.

 

És hát a Bohr modell egyre több kritikát kapott a kisérleti fizikától. Olyan jelenségeket, amiket már semmiképpen sem lehetett a modellbe illeszteni.

 

Vajon ez a történet elvette a többi fizikus kedvét a modellalkotástól?

 

Elegánsabb egy összefüggést kiegészíteni, esetleg feladni, mint egy egész elképzelést modellestűl.

Előzmény: baradlayrichard (87)