Az alábbi eset kapcsán szeretnék kérni jogi tanácsot. Lehet-e, érdemes-e jogi útra terelni a történteket?

Pályakezdő friss diplomás fiam állásinterjún vett részt 2011. augusztus hónapban. Közölték vele szóban, hogy szeptember 1-től felveszik.
Szeptemberben telefonon értesítették: a munkakezdés időpontja október 1 lesz.
Mivel a munkavégzés nem azon a település lett volna, ahol állandó lakhellyel rendelkezik fiam, ezért albérletet foglalt le. A 2 havi kauciót ki is fizette, amelyet csak „lelakni” lehetett, visszaigényelni nem.
Október közepén e-mail érkezett a „munkaadótól”, melyben november 1-ét jelölték meg állományba vételként.
Novemberben újabb e-mail-ben azt írták: a felvétele tovább csúszik.
2012. januárban fiam e-mail-ben konkrétan rákérdezett, mikor várható az állás betöltése.
Válasz érkezett, mely szerint még mindig nem tud határozott választ adni (igen vagy nem) a leendő munkáltató.
Ezen idő alatt fiam nem keresett más álláslehetőséget, bízva az e-mail-ben kapott információkban.

A fent vázoltak alapján munkaügyi vagy polgári per indítható-e a hitegető munkáltató ellen bíztatási kár jogcímen?
Hiteles „okiratnak” tekinthetők-e a kapott e-mail-ek? (A szóbeli és telefonos ígérvények?)
Az e-mail-eket figyelembe véve sikerrel járna-e a 2 havi albérleti díj (Szerződés van.) és az elmaradt több havi munkabér követelése?
Írjunk tértivevényes levelet ez ügyben a „munkáltatónak”? Mi legyen a tartalma (lényege)? Ugyanis - mint írtam - a leendő munkáltató mind a ma napig hiteget (bíztat) e-mail-ben...

Idézet egy állásfoglalásból, amely a bíztatási kárt magyarázza:
"....olyan esetekben kötelezheti a bíróság a „bíztató” magatartást tanúsító
személyt kártalanítás fizetésére, ha a bíztató személy szándékos magatartásával, pl. ígéretével,
a másik jóhiszemű személyt cselekvésre készteti, melyből a cselekvőnek – saját hibáján kívül kára keletkezik..."

Ez szerintem teljes mértékben megfelel esetünkre nézve. Még akkor is, ha nincs megkötött munkaszerződés.
A bíztató (leendő munkáltató) ígéretével (munkaviszonyt fog létesíteni fiammal) szándékosan késztette cselekvésre (albérlet lefoglalása, más munkahely keresésének mellőzése) a jóhiszemű személyt (fiamat).