Ha nem haragszol, bemásolom a választ. Talán jó hasznát lehet venni a különféle lovas "nomád" népek támadásait, vonulását illetően:

Az i. e. III. században nagy valószínűséggel mást értettek Kaszpi-kapuk alatt, mint a mai tudományos köznyelvben, nem a derbenti erődöt, hanem az iráni Ray tartományi központtól (=ókori Rhagae) 82 km-re keletre levő Tang-e Sar-e Darrát. Az idősebb Plinius szerint mindkét földrajzi képződményt, a Hürkán-tengert és az utóbbi átjárót is egy bizonyos kaszpi népcsoportról nevezték el (VI, 17, 43). Ezek tehát valahol a mai Kaszpi-tó és a Tang-e Sar-e Darra között éltek. De már Plinius arról panaszkodik (VI, 15, 40), hogy a Kaszpi-kapuk elnevezést sokan tévesen vonatkoztatják az Ibér- vagy Szarmata-átjáróra, a későbbi szászánida források Alán-szorosára, amely a Kaukázusban található. (Ezt azért nevezték el a szarmatákról, mivel akkoriban már Ibériából a szarmatákhoz lehetett átjutni észak felé, a pontuszi szkíták egykori területére.) Különféle bizánci szerzőknél, mint Prokópiosz, Menander Protéktór vagy a DAI összeállítói, mégis továbbél a hibás felfogás, sőt napjainkra már a Derbendi-szoros erődítményét hívják Kaszpi-kapunak, földrajzi elhelyezkedése okán, mivel Dagesztán kaszpi-tengeri partján helyezkedik el.
 
A Derbenti kapu megjelölés viszont anakronisztikus egy i. e. III. században játszódó regényben. Persze ha csakugyan a dagesztáni sziklaerődről van szó, és mesterséges erődöt értünk alatta. Ugyanis azt csak az V. század végén, VI. század elején kezdték kiépíteni a Szászánidák. Korábban ott ember alkotta falak nem álltak.
 
Talán a Derbendi-szoros vagy Derbenti-átjáró lenne a legmegfelelőbb elnevezés egy ilyen regényben, én legalábbis ezt javasolnám, függetlenül attól, hogy maga a darband szó is középperzsa, tehát jóval későbbi, és 'zárt kapuk'-at jelent. A falak Nagy Sándorhoz való kapcsolása sem korábbi (max. i. sz. VI. század). Emellett a név mellett szól, hogy félreérthetetlen, hiszen más hegyszorosra sohasem használták.