Szia,

 

Nekem a portugál-spanyol gyarmatépítés között nincs olyan markáns különbség, hogy erre határozott igent, vagy nemet mondjak. Élesebb számomra ez a választóvonal a XVI-XVII. századi hispán és a XVIII-XIX századi angol-szász gyarmatosítás között - számomra az utóbbi embertelenebb.

 

Ami tény:

 

1. portugál gyarmatosítás "kalmár" jellege révén kevésbé viselte magán a "misszionárius" funkciót, ami a XVI. század folyamán a spanyol gyarmatépítés egyik alap kulcsszava lett.

2. a ferences és jezsuit missziók spanyol oldalról sokban hozzájárultak ahhoz, hogy nem pusztultak olyan mértékben ki az indiánok.

3. A XVIII. században ezeket a missziókat pont a spanyolok és a portugálok együttes erővel számolják fel a további terjeszkedési vágyak okán. (lásd pl. a misszió c. filmet Robert de Niroval)

4. a korai brazil történelemben külön fejezet szól a portugál telepesek indiánírtó hadjáratairól. Brutálisabb és módszeresebb volt, mint sok spanyol hasonló esemény. Ha jól emlékszem, bandoilerosoknak hívták ezeket a "szabadcsapatokat".

5. a fekete rabszolga kereskedelem legfőbb közvetítői sokáig a portugálok voltak és a legnagyobb felvevő piacai Brazília és a spanyol-Amerika (elsősorban Havanna, Santo Domingo) Kínálat-kereslet klasszikus helyzete - ez sem keresztényi és ki a bűnős?

6. A spanyol konkiszátodorok kezdetben, a jelentősebb jogi szabályozások előtti korszakokban kilószámra írtották az indiánokat - korántsem holocaust méretben, ahogy szereti érzékeltetni az angol-szász történelem írás, vagy még kevésbé olyan szélsőséges módon, ahogy tették az észak-amerikai indiánokkal, de azért valóban komoly létszámban. (A "holocaust méretű" pusztulás egyértelműen az immunintás hiányából következő járványoknak tudható be.)

 

Innentől kezdve számomra nem releváns az kérdés, hogy melyik emberségesebb, melyik kegyetlenebb. Mindkettő janus-arcú ebből az aspektusból nézve.