Tisztelt Oxigénálló Mogya!

               Olvastam a két beírásod, úgy gondolom, hogy sokkal világosabb lett a történelmi rész, ezeket a dolgokat én sem tudtam. Pár dolgot kiragadnék belőle, ezeket véleményezném.

               Először is a Rajka Géza szerepe, illetve a víz zavarossága. Annak idején, már a 80-as évek közepe-vége fele (nem emlékszem pontosan) a bányaművelés miatt tényleg elkezdett a vízminőség romlani, olyannyira, hogy a látótávolság normális esetben 20 cm volt, a falakon meg 3-4 cm vastag anyagszerűség rakódott le körkörösen. Ekkor mondtuk azt, hogy ennek nincs értelme, és hagytuk az egészet a fenébe. A forrás azonban terítéken volt, én rengeteget utaztam, utazom arra, mindig bekanyarodtam, megnéztem mi a helyzet, de a víz minősége tényleg siralmas volt. Ha jól emlékszem négy éve  volt ott barlangásztábor, akkor is kint voltunk, a víz ugyan tisztább volt, kb. 2-3 méter látással, de a falakon lévő vastag üledék miatt nem igazán tudtunk mit csinálni, a buborékok miatt azonnal nulla lett a látás. Valamilyen oknál fogva lassan ez a falon lévő üledék eltűnt, és a víz is egyre tisztább lett, bár még Isvernához képest van mit javulnia. Tehát szerintem a Géza nem ködösített, mert tényleg mocskos volt a víz, csak az utóbbi 1-2 évben kezdett tisztulni a járat fala a víz alatt.

               Ami az én hozzáállásomat illeti, hogy nem érdekel, már nem foglalkozom vele, ez igen érdekes. Nem tudom, hogy ki híresztelte, de már nem csodálkozok semmin. Nem olyan rég, hivatalos személyek kérdezték tőlem aggódva, hogy ugye nem akarom a Molnár János barlangot felrobbantani, mert elterjedt a híre. Azt már csak tényleg zárójelben jegyzem meg, hogy a Malom tó alagút forrására is miattam szereltek igen ízlésesen sikerült vashálót, mert elterjedt a híre, hogy szét akarom a barlangban lévő köteleket kaszabolni. Szóval itt állunk a hírekkel.

               A 100 méternél lévő kürtő az a régi, én is voltam benne, alulról is és felülről is, csak az emlékünkben változhatott. A felette lévő járatrendszer több, okos szakember véleménye alapján nem az Izbindis főágához tartozik (sajnos), ezt a jelenlegi víz alatti eredmények is alátámasztják. Maga a járatrendszer egy oldalág, egy felszínen lévő völgy mentén alakulhatott ki. Természetesen adott részei árvízkor feltelnek vízzel, és mint egy puffer üzemelnek, de maga a száraz barlang a jelenlegi víz alatti kutatás szempontjából érdektelen, magához a víz alatti főághoz nincs köze.

               Ami a mi munkánkat illeti, az a következőképpen folyt. Kicseréltük a köteleket, mert a meglévők igen siralmas állapotban voltak, nagyon sok helyen nem volt a régi kötélzet folytonos. Még az sem, amin Ti a legutolsó 1-2 merülésetek során húztatok be, az is két helyen el volt szakadva. A mostaniakat kifeszítettük, mint a gitárhúrt, hogy a nagy árvíz se tudja cibálni, a falhoz dörzsölni őket, úgyhogy elméletileg jól vannak. A gyakorlat az majd a tavaszi hóolvadások és a felhőszakadások utáni hömpölygő árvizek után fog kiderülni, ahogy számolom, kb. jövő őszre. Szerencsére ha kell, akkor csak a főkötelet kell majd cserélni, a dűbelek nem fognak sérülni.

               A méréseket a vezetőkötél mentén végeztük, ezek nagyjából a járat közepén helyezkednek el, tehát a hosszértékek nagyjából reálisak. Írom a víz alatti járat adatait:

1. a tótól az általad is említett kürtőig van 105 méter, a tótól a járat kisebb nagyobb szintváltozással halad, 4,4 és 10,6 méter között .  A kürtő elágazása 8,1 méteren található
2. az elágazástól a járat elindul lefele, az elején lankásan, majd meredeken, egészen 40 méteres mélységig, eddig a távolság 67 méter a kürtőtől. Innen emelkedni kezd (ezt láthatta annak idején a Halasi-Serban kettős) egészen 34 méteres mélységig 20 méteres hosszon, majd meredeken lebukik 41-42 méterre, és vízszintesen folytatódik még 23 méteren keresztül. A bejárati tótól idáig 215 métert kell úszni. Itt jelenleg van egy elágazás, kétfelé válik a barlang, egyik járata emelkedik, a másik lefele megy.
3. Az emelkedő rész az régen ismert volt, térképeken és leírásokban is szerepel. (Bolanz és a csehek). Hogy ki járt ott előbb, már nem tudom, talán a csehek. A Bolanz leírásában szerepel egy olyan mondat, hogy a vezetőkötelet nem tudta lekötni visszaforduláskor, ezért a felszínről hozott egy vastag faágat, ezt szúrta le az iszapba és erre kötötte a vezetőkötelet. Ezt meg is találtuk, majd megpróbáljuk lefotózni. Szóval ez az emelkedő járat felmegy 21 méterre, és nagyjából, +- ebben a mélységben megy tovább. Maga a járat szűk, méteres iszap van benne és a látótávolság nulla lesz, a legkisebb megmozdulástól. Itt jelenleg 70 méter kötél van bent, de a vége már annyira lapos, hogy ásni kell. Ebbe a járatban volt a csehek kötele is valameddig. Amikor idáig eljutottunk, meghúztuk a régi vezetőkötelet, engedett, vagy el volt szakadva, vagy nem volt lekötve, ráadásul kettő volt. Ezért nem tudom pontosan, hogy meddig lehetett bent. A Kéri kolléga 40-en küzdött az összeszedéssel.
4. A lefele menő ágat alig vettük észre, mert az eleje szűk, az elágazás terméhez képest. Itt indul el a járat lefele 67 méteres mélységig, helyenként 8-10 méteres járatszélességgel, 67 méteren van egy terem, úgy néz ki, mintha a járat vízsintesen folytatódna, de aztán lejt tovább nagy szelvénnyel egészen 74 méteres mélységig. Itt van egy függőleges akna, (vagy terem) nagyjából olyan mint Isvernán a fekete szifon elején, csak 2-3-szor akkora, az alja 82 méteren van, majd a járat tovább indul meredeken lefele, a jelenleg elért 91 méteres mélységig, és úgy tűnik, ugyanúgy megy tovább. Idáig az elágazástól 115 méter kötél van lefektetve, a bejárattól a távolság 330 méter.

              Egyelőre ennyi az, amit jelenleg tudok, a mély ágban nem találtunk semmi előző merülésre utaló nyomot (vezetőkötél, elhagyott felszerelés), de ettől az állítólagos angol expedició járhatott ott, sőt mélyebbre is juthatott. Nem tudom. Annyit tudok, hogy mélyebbre itt még lehet menni, de ezzel folyamatosan csökken annak az esélye, hogy a szifon átúszható, legalábbis számomra. 100 méterről felmenni valameddig, (legjobb esetben a felszínig) és utána vissza 100-ra, az jelenleg a fejemben még egy rémálomnak tűnik. Na, majd meglátjuk.

               A rekord mélységű merülés nekem sincs ínyemre, egyszerűen így alakult. Elhiheted, jobban örültem volna, ha egy kilométert kell úszni 30-on, 40-en, mint ennek, hogy lemenni 100 méter közelébe. Valószínűleg lassan feladom a kutatást ebben a mélységben, jöhetnek majd a nálamnál jobbak, sokkal modernebb tehnikával. Így van ez rendjén.

               Végül is a leírásaid alapján Neked is van már rekordod ebben a barlangban, 80-as nitrox-al még senki sem jutott ilyen messzire a járatokban, bár gondolkozom rajta, hogy próbálkozom a megdöntésével :).

               Boldog Új Évet Kívánva mindenkinek:

Gyurka Zsolt