„Talán csak keresem azokat a szavakat, hogy valahogy megfogalmazzam, amit mondani akarok neked. Amúgy meg naná, hogy a saját céljaimnak megfelelően használom őket. Természetes. Majd a szomszédomé szerint, nem?”

Ok. Azt megértem, hogy értelemmel megtölteni a jeleket, nem megy könnyen. Nekem sem megy. Természetesen nem Mari néni céljainak megfelelően kell fogalmaznod. A kritika arra vonatkozott, hogy a prekoncepciódnak megfelelő átérzéssel (át)értelmezed a szavakat. Nyilván én is ezt teszem. Így persze ahhoz a régi tézishez jutunk, miszerint a megértés az megértés, a szó mindkét magyar értelmében. (megértő, mint elfogadó és megértő, mint saját eszmerendszerébe elhelyezni képes). Vagyis hiú ábránd a racionalizmus, érveléssel elérni azt, amit a másik elutasít semmivel sem hatékonyabb, mint érzelmi ráhatással. Valójában a kettő ugyanaz. (ezt elsősorban Békának üzenem:)

Rorty topic,  ha jól emlékszem volt valahol. Valamennyire lenne kedvem picit tanulgatni és ismerkedni vele. Bár most úgy vagyok a filozófiával, hogy szinte nem tudok semmilyen oldalt preferálni, Habernas , Ecco,  Rawls vagy Dennett, stb. mindenki mondókájában találok megfontolandót, meg olyant is, ami távol áll tőlem. Azt érzem, hogy a filozófiát nem is lehet konzisztensen művelni.

Közben Új Év lett. Minden kedves szénatom csoportosulásnak, akit a Sors, Isten, Természeti Törvények stb. – kinek mi tetszik – arra kárhoztatott, hogy éppen ezen fekete-fehér  pontokkal és vonalakkal bíbelődik és interferál, boldog esztendőt kívánok!