Szinkronizált órasereget relatíve mozgó dolog hosszának megállapításához javasol a SR.
A szinkronizált óraseregre alapvetően az idő definíciójához van szükség, pontosabban különböző helyű események között eltelt időtartam definíciójához (egy adott IR-ből nézve), praktikusan magának az idő méréséhez. Éppen erről szól az Einstein-könyben a 31. oldalon szóló idézet is (abban a verzióban, amit letöltöttél), amit korábban említettem:
Ezzel a definícióval természetesen nemcsak annak a kijelentésnek adhatunk egzakt értelmet, hogy két esemény egyidejű, hanem tetszőleges számú eseményre értelmeztük az egyidejűséget, bármilyen is ez események helye a vonatkoztató testhez (töltéshez) viszonyítva. Ezzel eljutottunk egyszersmind a fizikában az "idő" definíciójához. Képzeljünk ugyanis a töltésnek (koordinátarendszernek) A, B és C pontjaiban egyenlő szerkezetű órákat úgy igazítva, hogy mutatójuk (a fenti értelemben vett) egyidejű állása ugyanaz. Ekkor egy esemény "idején" annak az órának az időadatát (mutatóállását) értjük, amely az eseménnyel (térbelileg) közvetlenül szomszédos. Ilyen módon minden eseményhez egy elvileg mérhető időértéket rendelhetünk.
Ez a megállapodás egy további fizikai hipotézist is tartalmaz, amelynek helyességében tapasztalati ellenérvek híján aligha kételkedhetünk. Feltesszük ugyanis, hogy mindezek az órák "egyforma gyorsan" járnak, ha szerkezetük egyforma. Szabatos szövegezésben: ha a vonatkoztató test két különböző helyén nyugvó órákat úgy állítjuk be, hogy egyiknek egy adott mutató állása a másik mutatójának ugyanazon állásával egyidejű (a fenti értelemben), akkor az egyforma mutatóállások egyáltalában egyidejűek (a fenti definíció értelmében).
A mozgó méterrúd hosszáról csak a 42. oldalon kezd beszélni a könyv, tehát jóval később. Ez egyébként nem véletlen, hiszen az idő fogalmának - speciálisan az egyidejűségnek - a szabatos értelmezése az első lépés a relativitáselmélet felépítésében.
Egyébként itt van a teljes könyv 1 MByte-on (nem szkennelt dokumentum): http://helikon7.files.wordpress.com/2008/05/albert-einstein-specialis-es-altalanos-relativitas.pdf
Amikor pedig az a cél, hogy egy másik rendszer órájának ütéseiről mondjon valamit, akkor mérőrudat. (a rúd mentén haladó óra jeleket rak a rúdra)
Ezt nem tudom, hol olvastad, de ilyenről nincs szó Einstein könyvében és az eredeti 1905-ös tanulmányában sem (emlékeim szerint). Ehelyett absztraktan találja meg a Lorentz-transzformációt mint az egyetlen olyan lineáris koordinátatranszformációt, ami az x2+y2+z2=c2t2 egyenletet helyben hagyja (ami az origóból c sebességgel távolodó pontok mozgásegyenlete).
Szerintem te valamit nagyon félreértettél a SP tanulmányozása során.
Nem valószínű. Elég tisztán matematikai elméletről van szó, nekem pedig a matematika a szakmám (kutató vagyok, és elég jól csinálom a visszajelzések szerint).
