2011.12.27. Neoton Família Sztárjai – Minek ez a cirkusz – Papp László Sportaréna, Budapest

 

Felemás érzéseim vannak a koncerttel kapcsolatban, pedig nagyon vártuk már. Magam is amatőr szinten zenélek, évente 30-40 fellépésünk van bálokon, esküvőkön, stb. A Neoton Sztárjainak más koncertjein többször is voltam már, igaz, akkor csak hatan voltak színpadon. Ezért is voltam kíváncsi, hogy nagy színpadon, nagy közönség előtt mit nyújtanak élőben. Hát…

 

Nagyon megörültem, amikor megláttam a vonósokat a színpadon, meg a percussion-szettet, ez már sejtetett valamit. Aztán megjelentek a már ismert zenészek, a Lukács házaspár (Andreával a szintik mögött) plusz még egy szintis, aki nem tudom mit csinált egész este. Nekem még az intro is átjött, bár nem ilyenre számítottam. Jöttek sorban a zúzós, felpörgetős Neoton slágerek, megjelentek a fúvósok is nagy örömömre, valami frenetikus buli volt alakulóban.

Aztán úgy kb 30-40 perc elteltével lelassult a zenekar, sorban eljátszottak 4-5 lírai, lassabb számot, amivel szerintem teljesen agyoncsapták a bulit. Mondjuk a 4-5 szám közül a Jakab Gyuri emlékére meghagytam volna a Búcsú-t, meg talán az Egy kis nyugalmat, de a többi teljesen fölösleges volt szerintem. Aztán már szerintem a banda is érezte a track-lista összeállításánál, hogy ez így sok lesz egyszerre, fel kéne pörgetni a bulit, és hogy nagyot üssön, rögtön egy sztárvendéget is becsempésztek a műsorba. Na, ezt nem kellett volna. DJ Sterbinszky-t nagyra becsülöm, a maga műfajában tényleg etalon, de nem egy élő Neoton-koncertre való, amit csinál. Nagy csinnadrattával behoztak egy kétbakelites DJ-pultot neki, megjött a mindent elnyomó 130 BpM a mélyládákból, és lehetett felpörgetni a kókadozó közönséget.

Lehetett volna, ha ez a közönség nem egy élő (ÉLŐ!) Neoton-ra lett volna kíváncsi. Számomra rejtély, hogy miért nem játszották el  a Szombat este táncol-t, de így, elektronikus feldolgozásban borzalmas volt. Arról nem is beszélve, hogy Sterbi láthatóan hozzá se nyúlt a lemezjátszókhoz (minek is nyúlt volna, egy számot adott le összesen), nyilván a remix már otthon kész volt, beadták a keverőpultról, Sterbi meg ott ugrált az asztal mögött, mintha baromira keverné a sávokat meg a beateket. Mindezt 5 percért az Aréna színpadán, meg hogy a zenekar átöltözhessen… Szánalmas volt, na, nekem az este mélypontja.

És ami ennek egyenes következménye, hogy innentől csinálhattak akármit a zenészek a színpadon, ez a rossz szájíz végig megmaradt. Jöhetett akármilyen nagy sláger, klasszikus, végig azon gondolkodtam onnantól, hogy ezzel most végül is mit akartak? Mi volt a célja bandának DJ Sterbinszky meghívásával, mi volt a cél úgy általában a bulival, minek (volt) ez a cirkusz? Karácsonyi koncert? Újévi koncert? „Mutassuk meg hogy tudunk még zenélni és énekelni is”-koncert? „Keressünk egy kis pénzt karácsony után”-koncert? Szerencsés lett volna ismerni a zenekar szándékait, úgy nagyobb biztonsággal vettem volna (vagy nem vettem volna) rá jegyet, illetve az elvárásaimat is ahhoz igazítom. Így csak magamra haragudhatok, hogy sokat, mást vártam, és nem az lett, ami.

Önmagában nem értem, hogy ha elhívok 10 vonóst, 4 fúvóst, 3 vokalistát, meg egy percussion-öst, kottát írok nekik, próbálok velük, stb, akkor miért nem hagyom szerepelni őket? Szegény vonósok jó ha 10 számban játszottak összesen, de végig ott ültek a színpadon, pedig ugyanazt tudták élőben, amit Lukácsné szintin szokott hozni a falunapokon. Még Sterbi alatt is, ami láthatóan nem volt ínyükre. A fúvósok ráadásul iszonyat jól szóltak, a két trombitás a legfelső pótvonalról a port is lefújta, én biztos több betétet, ellenszólamot bíztam volna rájuk Andrea helyett. A másik szintis számomra rejtély, én nem találtam a számokban olyan szólamot, amit a színpadon játszó zenészek ne tudtak volna megoldani nélküle, de biztos nem figyeltem eléggé.

Éva még mindig egy karizmatikus nő, nagyon jó hangja van, jól is énekel, talán csak azt róhatom fel neki, hogy gyakran a közönségnek háttal konferál két szám között. A közönséggel kapcsolatot tartani így nem szerencsés.

Ádám is baromi jól énekel még mindig, jól is gitározik, de könyörgöm, nem volt egy fél méterrel hosszabb gitárkábel!? Szerencsétlen vagy háromszor biztos kihúzta lendületből, aztán nem győzködte visszadugni, még szerencse, hogy Lukács Laci át tudta venni a szólót. És ha már bemutatom a zenekart, meg a kísérő zenészeket, akkor illik a neveket megtanulni…

David remekül dobol, néhány év múlva tényleg nagy név lehet belőle, de addigra meg kéne tanulni tempóban maradni. Főleg a kiállásoknál lehetett hallani, hogy bizonytalanságból, vagy csak mert izgult, de néha összekapott dolgokat. A dobszóló sem volt rossz, de négy témát hat különböző tempóban játszani… minden tiszteletem a percussion-ös srácnak, hogy bírt utána menni.

Öcsit imádom, ahogy basszusozik, meg ahogy énekel, kár hogy amikor szólója volt, akkor se hallatszott rendesen, mindent elnyomott a basszusgitár és a lábdob. Úgy általában a hangosítás nem volt mindig a helyzet magaslatán, a gyakori gerjedések, a gitárkábel, az aránytalanságok nagyban hozzájárultak a koncert utáni felemás érzéseimhez.

Jól mondta Ádám a zenészek bemutatásokor: végig küzdötték a koncertet. Kicsit izzadtságszagú volt a dolog, ami nem feltétlenül rossz, csak nem mindegy, hogy valaki egy kiadós dugástól izzad meg, vagy a nyári építőtáborban a paradicsom-feldolgozóban…