A főbb ógörög törzsekre visszatérve, a klasszikus korra a törzsi hovatartozást már felülírta a poliszokhoz tartozás tudata és érzése.

Ettől függetlenül az emberek, sőt az egyes poliszok is még számontartották, hogy melyik törzsből származtak.

Athén és a szigetvilág poliszai, ill. a délnyugat-kisázsiai poliszok pl. túlnyomórészt iónok voltak.

Spárta, Messénia, Argosz és Korinthosz voltak a legjelentősebb dór alapítású poliszok, de dórok éltek Krétán, ill. Doris és Élis régiókban, meg több kisebb régióban is. Közép-Görögországban pedig főleg az eleve több altörzsre tagolódó aiolok hozták létre városállamaikat (boiot, thesszál, phókiszi, lokriszi, aitol stb.).

A Peloponésszosz elmaradott, falusias középső régiójában, Arkádiában és Ciprus szigetén pedig archaikus nyelvjárást beszélő, a mükénéi akhájokhoz közel álló népcsoportok maradtak fenn.

Volt különben azért jól kézzelfogható különbség az egyes görög törzsek között még a klasszikus korban is, főleg az ión - dór ellentét volt markáns. Kulturálisan és szellemileg ugyanis valamennyi görög törzs közül az iónok voltak a legfejlettebbek.

Az ión városállamokhoz többnyire olyan fogalmak köthetők, mint filozófia, művészetek, tudományok, kereskedelem, demokrácia, addig a dórok leginkább csak a fizikai és katonai képességekben, ill. a sportban jeleskedtek.

Az ógörög filozófia egyik szülővárosa, a nyugat-kisázsiai Milétosz is ión alapítású városállam volt, ha jól emlékszem.