Kezdjük szerintem a gyökereknél.

Pl. ott, hohy hogyan, hol és mikor alakult ki a görögség ősi magja.

A legújabb elméletek - legalábbis az ősgörög etnogenezist illetően -  elvetik a kurgán-hipotézist, amit főleg egyes indoeuropista nyelvészek és őstörténészek erőltetnek, és amelynek lényege, hogy a görögök indoeurópai ősei a pontuszi sztyeppékről vándoroltak volna be a mai Hellász területére.

A legfőbb probléma ezzel a főleg nyelvészeti kritériumok alapján fölállított elmélettel, hogy sem a régészeti, sem az embertani, sem a genetikai, sem a mitológiai anyagban a leghalványabb nyoma sincs egy ilyen gigantikus, nagy földrajzi távlságon átívelő inváziónak.

Ma már inkább az a nézet tűnik valószínűnek, hogy az ősi görögség a mai Görögország északi-északnyugati részén fejlődött ki, innen kiindulva fokozatosan népesítették be Közép-Görögországot, Attikát, a Pelloponészoszt, majd az égei szigetvilágot és Kis-Ázsia nyugati partvidékét.

 

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Proto_Greek_Area_reconstruction.png

 

Egy általánosan elfogadott elmélet szerint ez a déli irányú terjeszkedés, ha úgy tetszik hódítás már a Kr.e. III. évezred végén megkezdődött. Utolsó felonása pedig az volt, hogy Kr.e. X. században a dórok egy utolsó hulláma elfoglalta a Lakóniai-síkságot, ahol megalapították Spártát.

 

Közismert az a nézet is, hogy az ógörög etnogenezisben az északról, északnyugatról bevándorló harcias indoeurópai pásztornépek mellett óriási szerepe volt a mai Közép- és Dél-Görögország, ill. az égei szigetvilág mediterrán őslakosságának is, akik közül népnevük alapján a pelaszgokat, lelegeket, károkat és krétaiakat ismerjük.

Valamennyiük közül a krétaiak voltak a legfejlettebbek, fejlett városias civilizációjuk volt, amelyet tengerrengés, majd egy utána következő mükénéi (akháj) invázió pusztított el.

 

Nagy általánosságban elmondható, hogy az őslakos mediterrán népcsoportok kulturálisan fejlettebbek voltak, mint az északról érkező harcias pásztor- és katonanépek.

 

Városias civilizációkat hoztak létre, fejlett művészetük és tengerhajózásuk volt, kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal (Egyiptom, Kisázsia, Sziro-Fönícia). Mezőgazdaságukat a mediterrán polikultúra jellemezte, azaz a búzatermesztést fejlett olajbogyó- és szőlőtermesztés egészítette ki. + fejlett kerámia (festett vázák).

 

A kialakuló ógörögség legalább annyira, ha nem jobban az ő örökségüket vitte tovább, mint az északról érkező harcosokét.

 

Különben több ógörög istennév nem indoeurópai eredetű, hanem a helyi őslakosság nyelvéből került át.