Feltételezem, éppen annyit, mint tőlem. Viszont, ha már az útátjáróknál tartunk, itt egy sajnos igen tragikusan végzőzött ilyen baleset frissiben, pár napja elkészült rövid  leírása és egy fotó az eseményről. Hátha ezzel visszatérünk a topik témájához.

Sajnos halálos áldozatokat is követelt az Apc-Zagyvaszántó – Jobbágyi közötti jármű gázo­lás és az ebből eredő jármű megfutamodás 1982. május 5-én 15 óra 5 perckor. Ezen a napon az M62 087 psz. mozdony 336/II. számban, gépmenetként Hatvan rendező állomásról Nagybátony állomás­ra tartott a 392. sz. tehervonatért, A gépen a mozdonyvezető és a vonatvezető mellett az első vezető­álláson tartózkodott még a 392. sz. vonathoz vezényelt vonatvezető és egy vonatfékező, míg a hátsó vezetőállásra 2 további, a vonathoz vezényelt fékező szállt fel. A gép 95 km/h sebességgel közelítet­te meg az egykori 61. sz. térközőrhelynél, a 851+44 szelvényben lévő sorompó nélküli átjárót. A mozdonyvezető előtte hosszan Figyelj! jelzést adott, de ez nem akadályozta meg a Lőrinci Zagyva­völgye Mgtsz tulajdonát képező markológép vezetőjét abban, hogy a sínekre hajtson. A gépen utazó vonatfékező vette észre, hogy valami szemmagasságban eléjük nyúlik és az a valami mozgásban van. Kiáltására a mozdonyvezető azonnal gyorsfékezést alkalmazott, ám a gép még a fékhatás ki­alakulása előtt a rakodógép gémjébe és markoló szerkezetébe ütközött. A mozdony B vége a vezető­állás hátsó faláig benyomódott, mozdony- és vonatvezetője azonnal meghalt, míg a tehervonatért utazó vonatvezető súlyos sérüléseket szenvedett. A vezetőálláson tartózkodó vonatfékező, a gyors­fékezés hatására előre esett, valószínűleg ennek köszönhetően komolyabb sérülések nélkül vészelte át a bal­esetet.

Az elgázolt markoló vezetője meghalt. A gép letarolta az egykori őrház oldalfalát és a moz­dony fékszerkezetét is, így annak levegője elszökött, a gép fékezhetetlenné vált. Erősen lecsökkent, kb. 5 km/h sebességgel tovább gurult Jobbágyi felé. A megállóhely felé közeledve a bal első feljáró­lépcsőn tartózkodó vonatfékező és a bal hátsó feljárólépcsőn kapaszkodó vonatfékezők hangos kia­bálással értesítették a szolgálati helyen a vonatot fogadó, jegykiadó őri feladatokat is ellátó tér­közőrt, hogy a gép fékezhetetlen, azt páros féksaruval fogja meg! Ekkor a mozdony kb. 80-100 mé­terre tartózkodott az őrtől, aki a páros féksarut a vágányon elhelyezte, így a gép a saru letevési he­lyétől 30 méterre megállt.

A vizsgálat szerint a balesetért a markológép vezetőjét terhelte felelősség. A mozdonyon uta­zóknak az ütközés elhárítására és a menekülésre nem volt lehetőségük.