A proton és az elektron is mezővel írható. A gravitációról nem nyilatkoznék, mert ott még a klasszikus gravitációs hullámokat sem tudták kimutatni. Nemcsak a kvantumokat nem.

 

"A kölcsönhatások elektromos részét pedig az elemi elektromos töltésegységek okozzák. "

 

az erős kölcsönhatást ilyen alapon a színes töltésegységek

 

 

 

"Tér nem létezik, tehát CSAK leírásra használhatod, így a tér nem tehet semmit, nem tágulhat, nem fúvódhat fel stb."

 

Én tér alatt mezőt értek. Csak a két szó szinónimája egymásnak a fizikában. A folyadékokat is például sebességtér,  vagyis sebességmező segítségével írható le. A kvantummezők és a kvantumterek elnevezés ugyanazt jelenti. Vagyis minden téridő pontban van egy mennyiség, aminek határozott értéke van. Ezek összessége ad egy mezőt, vagy teret(ez nem a hétköznapi értelemben használt 3D-s tér, hanem az elektromos térerősség kifejezésében levő tér jelentést kell adni neki).

 

"Heisenberg bizonytalansága CSAK a megfigyelésre vonatkozik, az anyag viselkedésére SEMMILYEN hatással nem lehet."

 A Heisenberg bizonytalansága a fizika egyik legfontosabb tulajdonsága. Az anyag alaptulajdonsága, például emiatt nem lehet elektron az atommagban. A korpuszkula tulajdonság is a Heisenberg-határozatlansági relációjából adódik, mert enélkül a mező klasszikus lenne, és nem lenne magyarázható, hogy miért vannak kvantumok. Fotonbecsapódás=az elektromos és mágneses tér között határozatlansági relációk lépnek fel, vagyis ezekhez fel nem cserélhető operátor tartozik, és a bizonytalansági téringadozások a detektorban fény vagy elektromos jelet kelt

Gluonoknak is látod a hatását, hiszen enélkül nem lennének atomok. Higgs bozon egyébként a szupravezetőben eleve létezik, ez a Cooper-elektronpár. Ez ad tömeget, a szupravezetőben a fotonnak. Az elektrogyenge kölcsönhatáshoz is várnak Higgs bozont. Csak az a kérdés, hogy ez egy elemi skalár részecske, vagy valamilyen kondenzátum.

 

 

 

"Szerinted a kvarkos enyves atommag hogyan akadályozza meg, hogy az elektronok beleessenek a magba ? Merthogy az elektronok nem keringenek a mag körül."

 

Sehogy, mert az atommag a hatrel miatt nem kötheti meg az elektront. Elektronállapotot nem lehet az elektron kis tömege miatt az atommag méretű részben lokalizálni. Mivel ehez olyan síkhullámállapotai is kellenéke az elektronnak, hogy amihez akkora impulzus tartozik, amit a mag potenciálja nem tudna megkötni, ezért az ilyen állapotú elektron kiszökne a  magból.