Solt: tök jó kérdéseket tettél fel, amik egy részére megtalálod a választ a blogomon szerzői jog címszó alatt, illetve most készül egy újabb átfogó írásom, ami remélhetőleg további kérdéseidre válaszol majd.

 

Néhány dologra azért válaszolok itt is:

 

"Hogyan lehet/érdemes védeni a saját magunk által (képmegosztókon, saját oldalon) publikált képeket illetéktelen felhasználás ellen?

- EXIF/ICMP? (az ICMP ugyebár IPTC akart lenni?)

- képek megjelölése vízjellel?

- szöveges copyright megjegyzés a kép mellett?

- mit tartalmazzon ez a megjegyzés?

- mire kell figyelni, ha valakinek engedélyezni szeretnénk a képek megjelentetését?"

 

Az EXIF/IPTC csak információ közlésre szolgál, egy mozdulattal törölhető, sőt sajnos sok webes rendszer automatikusan törli is. Érdemes kitölteni, meghagyni őket, de ebben bízni nem érdemes.
Sokkal fontosabb, hogy neked meglegyen mindig az eredeti, szerkesztetlen kép, lehetőleg inkább RAW fájl, mint JPG, és ezt lehetőleg ne nagyon add ki a kezedből még megrendelőnek se. Jogvita estén a szerkesztetlen eredeti fotóval könnyebb hitelesen bizonyítani, hogy te készítetted.

 

Vízjelezni célszerű a képeket, de ez rontja az esztétikai élményt. Cserébe vízjelezett képet eleve kevésbé lopnak - főleg minél csúnyább és nagyobb a vízjel rajta. Illetve a vízjel eltávolítása (főleg, ha nem a széleken, hanem a kép közepéhez minél közelebb van) nehézkes, és időigényes, így a legtöbben inkább nem szórakoznak vele. Ha mégis, akkor meg egyértelműsíti a felhasználás rosszhiszeműségét, illetve kilövi azt az érvelést, hogy nem tudta az illető, hogy kitől kéne engedélyt kérni.

 

Szöveges copyright megjegyzés szükséges hasznos formaság. Szinte senki nem olvassa el, a többség még csak észre se veszi, hogy ott van, viszont egyértelműsíti a dolgokat, ha valaki mégis észreveszi, hogy ott van, illetve jogvita esetén újabb érvelés, hogy márpedig fel van tüntetve. Nem foghatnak semmit arra, hogy nem volt odaírva.

Egyébként fő szabály, hogy a szerző előzetes engedélye szükséges minden felhasználáshoz. Amíg nincs engedélyed, nem használhatod a képet. Ha a kép mellé Creative Commons jelzéssel vagy egyéb módon azt tünteti fel valaki, hogy szabadon felhasználható, az ráutaló magatartásnak tekinthető, de ez is inkább csak szándék nyilatkozat, hogy aki Creative Commons alatt közöl képet, az valószínűleg úgyse reklamál. Ennek hiányában minden kép elkészültétől fogva jogvédett, ennek jelzése, hangsúlyozása csak tájékoztató jellegű.

Érdemes a copyright szövegbe odaírni, hogy ki a jogtulajdonos, hogy az engedélye nélküli felhasználás tilos, illetve elérhetőséget, hogy hol tudnak kapcsolatba lépni veled. Továbbá érdemes lehet linkelni a szerzőjogi törvényt, hátha valakit érdekel. Amúgy érdemes legalább egyszer elejétől végéig elolvasni, mert érdekes és roppant hasznos olvasmány.

 

És ha már említettem a Creative Commonst, fontos, hogy ismerd a felhasználói feltételeket mindenhol, ahol publikálsz valamit. Például figyelj oda, hogy ahol egy képet megosztasz, ott ne Creative Commons legyen a megosztásod típusa, vagy az általános irányelv, mert utána fújhatod. Például, ha el akarsz adni egy képet, vagy csak nem akarod kiadni a kezedből a felhasználások engedélyezésének jogát, akkor ne tölts fel Wikipédiára se, és különösen figyelj oda a pályázatok szerzőjogi rendelkezésére, mert ott is gyakran trükköznek.

 

Az engedélyezésnél minél pontosabban határold be, hogy melyik képről van szó (kit/mit ábrázol, hol és mikor készült, mi az azonosító száma), méginkább, hogy a felhasználását kinek, hol, hogyan és milyen feltételekkel engedélyezed. Gyakori probléma pl, hogy valaki privát célra kér el egy képet, mert tetszik, amit róla csináltál, aztán meglátod egy óriásplakáton, vagy egyéb határozottan üzleti felhasználásban, amiért ugye jobb helyen fizetnek az embernek, nem baráti szívességként kérik el a képet.

 

"Mit lehet tenni, ha valaki engedély nélkül használja a képeket?

Milyen követelése lehet a kép készítőjének?"

 

Peres út első lépése közjegyzővel vagy ügyvéddel konzultálni, és hivatalos másolatot (mentést) készíteni az illegális felhasználásról (különösen weboldalak esetén). Ez UTÁN első lépés lehet felszólítani az elkövetőt a jogsértés abbahagyására, és/vagy a név feltüntetésére, illetve jogdíj és kártérítés megfizetésére. Ha udvarias kérésre nem tesz eleget, akkor perelhető. A közjegyző vagy ügyvéd azért fontos, mert könnyen lehet, hogy reklamációra igyekeznek eltüntetni a nyomokat, és mindent letagadni. Általában (különösen a weben) addig fontos a tartalom, pláne a kép egy cikkben, míg friss és sokan nézik. Aztán már szinte mindegy is, hogy van vagy nincsen. Éppen ezért nem is praktikus kompenzáció, hogy leveszik, vagy csak kiírják a nevet, mert 1-2 nappal vagy héttel később jó eséllyel senki nem nézi már meg, így a kép levétele, név kiírása semmin nem változtat, felesleges látszat lépés.

Mivel legjobb védekezés a támadás, gyakori hogy a tolvaj beismerés helyett egyáltalán nem reagál, vagy aggresszív fellépéssel próbálja leplezni a lopás tényét. Nagyon sokszor TÉVESEN, vagy inkább megtévesztően halandzsáznak róla, hogy a kép vacak, nem képvisel művészi értéket, vagy hogy ami az Interneten van az közkincs. Ezek egyike sem igaz, nem szabad bedőlni nekik! Ugyanígy értelmetlen az az érvelés is a tolvaj réséről, hogy az általad követelt összeget nem fizetné meg egy képért. Ha már ellopta, akkor nincs tárgyalás csak a bíróságon. Ha aludni akar, azt a közlés előtt kellett volna, a lopás után te diktálod az árat - a bíróság persze nem biztos, hogy bármilyen összeget megítél, de semmi esetre sem a tolvaj diktál.

Érdemes kihangsúlyozni, hogy a szerzőjogi törvény nem tesz különbséget profi és amatőr, hivatásos, vagy hobbista, művész és kontár, vagy bármilyen más kép között. Nincs minőségi vagy egyéb limit, hogy honnantól jogvédett valami. A szerzőjogi törvény alkotásokra vonatkozik, amiknek egyetlen kritériuma, hogy egyedi legyen. Egy fekete téglalapot például nem véd a szerzőjogi törvény, még ha te fényképezted is a sötét szobában, lencsevédő sapkával az objektíven. De ha látszik valami a képen, akkor már védi a törvény, akármilyen rossz minőségű is esetleg.

 

Perelni lehet az alábbiak miatt:

1. személyiségi jog, ilyennel a képen szereplő rendelkezik, és ha előzetesen nem járult hozzá (írásban), hogy a róla készült képet BÁRMIRE használják, akkor gondban lehet a képet közlő személy - a fotós is.

2. szerzői jog alapján perelhet a kép készítője a jogainak megsértése és az őt ért károk miatt. Ilyenkor a jogtulajdonosnak kell bizonyítani, hogy őt a felhasználással kár érte, ezt a kárt megfizettetheti. Illetve ezzel együtt kérheti a jogsértés beszüntetését, vagyis a kép levételét, és/vagy a neve feltüntetését, stb. Á

 

"A fotó elkészítésekor nekünk magunknak milyen jogi vonatkozásokkal kell tisztában lennünk?

A képen szereplő(k)nek milyen személyiségi jogai vannak"

 

A fő szabály nyilvános helyen érvényes hétköznapokon és nyilvános rendezvényeken hasonló módon, magán területen, illetve magán, vagy zártkörű rendezvényen további fotózási engedély kell a hely/terület/létesítmény/rendezvény tulajdonosától/szervezőtől.

Szereplésre vonatkozóan a rendezvény jellegétől és főleg lebonyolításától is függ. Egy sporteseményen a sportoló, egyéb rendezvényen a fellépők, műsorvezetők, stb szereplőnek minősülnek, akik számíthatnak rá, hogy lefényképezik, így azzal, hogy ott szerepelnek, részükről nem kell beleegyezés, ha az eseményt egyébként már van jogod fényképezni. Erre engedélyt vagy az említett módon külön kapsz, vagy pl egyes esetekben (viszonylag ritkán, főleg fesztiválokon) a rendezvény/létesítmény házirendje kijelenti, hogy a jelenlévők a belépéssel automatikusan hozzájárulnak a fotózáshoz, és mindenkinek joga van fényképezni is a résztvevőket. Koncerteken, egyéb eseményeken általában csak ahhoz járulsz hozzá, hogy te fényképezhető vagy, viszont kifejezetten tiltják a fotózást, ilyenkor nem fotózhatsz csak külön engedéllyel. A legtöbb eseményen egyszerűen nem foglalkozik senki a fotózásra vonatkozó jogokkal (mert nem érdekli őket, vagy mert nem értenek hozzá). Ilyenkor feltételezheted, hogy ha nem tiltják (se bejáratnál, se máshol nincs kiírva, vagy tiltó tábla, és nem is mondják be, sőt a jegyen sincs hogy nem fotózhatsz), akkor szabad fotózni. Viszont ha ők az ellenkezőjét állítják, akkor lehet nekik igazuk végül.

 

Viszont attól, hogy valakit jogod volt lefényképezni, a kép bizonyos (elsősorban reklám jellegű) felhasználásához még kellhet tőle - sőt akár szponzorától, vagy a képen látható hirdetőktől is - engedély.