Persze gondolom kézzel is szeretnél megtanulni írni, a számítógépes karakterbevitel korában sem rossz, mert az írásjegyek aktív ismerete csak az írástudás birtokában "garantált".
Néhány tipp.
1. Kezdőnek először csak jó nagy ákom-bákom "betűket" sikerül írnia, míg a gyakorlott kínaiul író (kínai) már egész kicsiben is tudja reprodukálni az írásjeleket. Amint megszokjuk a részleteket és a kézmozdulatokat, már magabiztosabbak leszünk és nem "nagyítjuk" feleslegesen írásjegyeinket, attól félve, hogy nem látjuk, amit írunk.
2. Kezdetben ne próbálkozzunk tollal, pláne ne golyóstollal, az megöli amúgy is az egészet. Puha, erőlködés nélkül "lendíthető" ceruza, radír, hegyező és kockás (négyzetrácsos) papír a legjobb felszerelés. Ha hagyományos "matekkockás" papírod van, akkor érdemes először 4x4-es majd később 2x2-es mezőkbe egy-egy jelet írni. A kínai írásjeleket amúgy is egy képzeletbeli négyzetbe(!) írjuk, még akkor is ha az írásjel nem tölti ki a minden irányban a teljes négyzetet. Olyan ez mint a palántázás, egyforma távolságra, egyforma nagyságban, katonásan, ez biztosítja, hogy nem folynak össze az írásjelek ott, ahol ez nem kell. Gondolom feltűnt, hogy a kínai nyelvben nincs a szavak között szóköz.
3. Éles látás: nagyon sok apró részlete van a kínai írásjegyeknek, a legfontosabb az arányok megfigyelése, pl. két párhuzamos vonás néha egyforma hosszú, néha az egyik hosszabb, a másik rövidebb. Vannak jelek, amelyeknél ez kulcsfontosságú, pl. 土 (tu3, föld) és 士（shi4, mester/tanult ember/doktor). Az előbbinél a felső párhuzamos jel a rövidebb, az utóbbinál az alsó. Sokszor csak több hónapnyi gyakorlás után tűnnek fel ilyen "apróságok".
4. Ahogy latin, cirill, görög és mindenféle betűs írások esetében, úgy a kínai esetében is van kézírás (mint egyedi jellegzetesség, amely emberről emberre változik), sőt gyorsírás is. Pl. ez is egy kézírás: http://font.85888.com/font/UploadPic/2011-8/201181420458851.gif
meg ez is egy: http://blog.jackymao.com/wp-content/uploads/2008/11/shouxieboke-20081103-e7949fe6b4bbe8a681e69c89e9878de782b9e5928ce9a38ee6a0bc.jpg
Idövel kialakul, pl. a szögletes formák némileg kerekebbek lesznek vagy épp fordítva. A lényeg az írásvonásokon van, nem a nyomtatott jelek mm-re precíz utánzásán.
5. mivel a kínai írásjelek 1-től egészen több tucat írásvonásból állhatnak, érdemes olyan jelekkel kezdeni, amelyek kevés és egyszerűbb vonásból állnak. pl. 1-től 10-ig a számok elég egyszerűek. 一，二，三，四，五，七，八，九，十.
6. Az írásjelek a vonások egy szigorúan zárt csoportjából épülnek fel. Pl. a fenti számok esetében, az első három csak vízszintes vonásokat (ennek kínai neve: heng) tartalmaz. Ajánlott olvasmány: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_%C3%ADr%C3%A1s#Az_.C3.ADr.C3.A1sjegyek_szerkezete
(Ha nem működne a link: magyar ny. Wikipédia, Kínai írás szócikke, Az írásjegyek szerkezete c. része)
7. Az írásjegyek a vonásokon túl menően legalábbis az összetettebbek "makroegységekből" épülnek fel. vagyis egyszerűbb jelek rekombinációjaként. pl. a 语 jegyben megtalálod a fent is említett 五-t (5, öt, ötös) és a 口 (száj) írásjegyeket. Példának erre most legyen ennyi elég, csak a szemléltetés kedvéért.
8. Az írásjegyek mindegyike esetén van egy sorrendje a vonásoknak, amely néhány egyszerűbb szabályt követ: fentről lefelé, balról jobbra, a vízszintes vonás megelőzi a függőlegest, stb. Persze ezeket nem írja elő senki kötelezően, de ha belegondolsz praktikus, mert ha mindig ugyanígy írunk valamit, akkor gyorsabban, gyakorlottaban írunk. Plusz a 'K' betűt se írnánk le úgy, hogy először a jobboldali alsó vonást, aztán a jobboldali felsőt, majd végül a baloldali függőlegest.
9. A vonások elsajátítása azért is fontos, mert csak ezek pontos ismerete esetében tudjuk egy ismeretlen írásjegyben megszámolni a vonások számát, aminek szótár használata során van nagy előnye.
Ennyi jut eszembe, hirtelen, tapasztalatok, amelyeket sikerült összegyűjteni és végiggondolni kb. 2 év alatt.
