Máté sem beszél, fiúból van, vagyis mond már szót meg szótagot, de aki nem ismeri nem érti, még én se mindig. Viszont addig visít, mutogat, rángat, stb, míg mindenkivel megérteti mit akar, úgyhogy nem féltem :) de azért korábban én sem szívesen adtam volna. Anyu szokta mondani, hogy ha Ő fekteti, simán megtudja, ha változtak a szokásai, még ha én nem is mondom, mert Máté addig egzecíroztatja, meg mutogat, míg mindent pontosan úgy nem csinálnak, ahogy szokta.

Nekem mindenhol azt mondták, hogy azt viselik a legnehezebben, ha heti 2 nap pár órára vannak beadva valahova (tisztelet a kivételnek). Vagy legyen minden nap mondjuk délelőttre, vagy inkább sehogy, mert nem tudják se ezt, se azt megszokni. A szomszéd gyerek is így kezdett, aztán elkezdte mondani, hogy ma épp nincs keve menni, ma meg van... A heti kétszer beadott gyerekek nagyon nehezen szoktak beszokni, és sokkal tovább sírnak. Máté másfél hét alatt átment a sírásos szakaszon, az sem végig volt durva, mert nagy sírás csak az első 2 nap volt, utána már csak reggel pár perc elváláskor. Mondjuk a párnáját és a cumiját sokáig hurcibálta, de most 1 hónap után már az sem kell neki.

Igen 6 órában vissza tudtam menni dolgozni, bár ez utazással inkább 8-9 óra, reggel apja viszi 8 körül, én korábban el..., délután meg én megyek érte 1/2 4 körül, az olyan, mintha otthon kelne délutánra, szóval a délutáni etap végig velem van, azzal a különbséggel, hogy a bölcsiben 4 helyett 2-ig alszik.

Ez egyébként magánbölcsi, mert Csömörön nincs bölcsi, úgyhogy fizetés ellenében bármilyen konstrukcióban felveszik :)