Többek között pont az ilyen kérdések miatt szoktam ragaszkodni a formaságokhoz. Igaz, két éve már ez nem az én problémám (a szója meg a szén nem ad felhatalmazást), de régen mindig ragaszkodtam a menesztés formai szabályainak betartásához. Lusta volt elővenni a kézi tárcsáját a jv, vagy a forgalmista éjszaka kék színű ledes zseblámpával akart meneszteni: nem mozdultam. 

 

Tounjban több probléma volt. Olyan sok, hogy még csak azt a közhelyet se lehet mondani, hogy "ha egyik elmarad, akkor nincs katasztrófa". Legalább három-négy oknak kellett volna elmaradnia a baleset elkerüléséhez.

 

- A forgalmi szolgálattevő nem tudott beszélni az állomási és a pályaszemélyzet nyelvén.

- A vonal fegyelme kritikán aluli volt.

- Az őrházakban éjszaka aludt a személyzet.

- Váratlanul áthelyeztek egy vonatkeresztezést.

- A tehervonat indulásánál a vonatvezető nem várta meg a szabályos menesztést.

- A kijárati oldalon a váltókezelő engedély nélkül állított vágányutat.

 

Aztán persze mindenki a magyar forgalistára akart kenni mindent. A balesetvizsgálók összevissza beszélő állomási személyzetet meg egy kiradírozott őrházi naplót találtak.