Szia!

 

Szép ez a könyvecske

 

Ez a nagy Ganzos könyvből kiszedett részleteket tartalmazza, amelyet ingyen osztogattak, azaz kereskedelmi forgalomba nem került

 

De én is beteszek valamit

 

Mielött elolvasnád, azért figyelj oda egy büvős szóra: Hitelbank, érdemes elgondolkodni rajta

 

Howaldt és Tsa. Hajógyár - Fiume - 1894-1905

 

Az 1884-ben a kieli Howaldswerke leányvállalataként alapított gyár Fiume város- egyúttal Magyarország – nyugati határán, a Fiuméhoz csatolt Bergudi községbe települt. A gyár a legmodernebb gépekkel volt felszerelve és működésének az 1885. évi XXXIV. Törvénycikk nyújtott alapot (ez a tc. a tengeri hajók építésének állami segélyben való részesítéséről szólt), védelmet biztosítva a hajógyárnak az olcsóbb anyag és munkaerő felett rendelkező német és angol hajógyárakkal szemben. Mégis úgyszólván tétlenségre volt kárhoztatva, néhány kisebb polgári gőzhajón kívül csak apróbb hajó- és gépjavításokkal foglalkozott. 1905-ben a budapesti Danubius-Scönichen-Hartmann Hajógyár – a Hitelbank, mint fő részvényese révén – a nagyobb haditengerészeti megrendelések megszerzése érdekében a közvetlenül Magyarországhoz tartozó Fiumében alkalmas helyet keresett. A Danubius bízva saját tőkeerejében és a hatékonyabb állami támogatásban, megvásárolta a Howaldt-hajógyárat, amihez a kormány még a telek kibővítésével is hozzájárult. Az 1906-tól Danubius Hajó- és Gépgyár néven jegyzett gyár fiume-bergudi és portoréi telepe pedig gyors fejlődésnek indult. 

 

Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. bergudi üzeme - Fiume - 1906-1911

 

A gyár rövid története:

1906-ban a Danubius-Schönichen-Hartmann Hajógyár gazdái, hogy a profitot növeljék csaknem egészen áttértek a hadihajók építésére. Ezzel egy időben a gyár a Danubius Hajó- és Gépgyár RT nevet vette fel. A Danubius név ekkorra már közismertté vált, így nem volt szükség a két nagy hajóépítő nevére. Az általánosan újpestinek nevezett hajógyár a hadihajó építésbe a monitorok gyártásával kapcsolódott be. Mivel a kincstár a megrendelőknél jobban fizetett a gyár a haditengerészeti megrendelések megszerzéséért mindent megtett. E törekvés egybeesett az osztrák-magyar haditengerészet folyami flottillájának fejlesztési terveivel, s a gyár a többi hajógyárnál gyorsabban és jobb felszereléssel dolgozott a megrendeléseket rendre ő kapta. Ehhez jött 1906-ban I. Ferenc József hozzájárulása, hogy a tengeri hadihajók egy részét is magyar gyárakban építsék. Ekkor a Danubius a Hitelban segítségével tengeri hajók építésére alkalmas telep után nézett, s első lépésként megvásárolta a Fiume szélén lévő, tíz éve alapított Howaldt-hajógyárat. Az 1906-os esztendő tehát a magyar hajógyártás jelentős fordulópontja. Magyar hajógyár ekkor kezdett először tengeri hadihajókat építeni, bekapcsolódva a Monarchia tengerészetet kiszolgáló iparába. A Danubius igazgatósága úgy döntött, hogy a tengeri hajók testét (1906-ban egyszerre 16-ot rendeltek tőlük) és kazánjait a fiumei telepen, míg a gépeket Budapesten gyártják, s vasúton részben szétszerelve szállítják le a tengerhez. Hogy ennek a feladatnak megfelelhessenek a Danubius pesti gyárában új osztályokat szerveztek. Megalakult a hadihajó géposztály, valamint a gépgyártó, szerelő és torpedó műhelyt létesítettek. E mellett a dunai hajók, így a haditengerészet dunai flottillája számára, motorcsónakok, őrnaszádok építése is tovább folyt. Az új létesítményekkel a Duna-medence legnagyobb és legkorszerűbb gyárát alakították ki a pesti öböl partján. A hadihajógyártással kapcsolatos feladatok azonban meghaladták a budapesti telep kapacitását. A Hitelbank úgy vélte, hogy legjobban egy újabb fúzióval lehetne segíteni ezen. Mivel a Ganz és Tsa. Gépgyárral jó kapcsolatai voltak, s amellett leginkább a gépgyártást kellett erősíteni, 1911-ben a két nagy üzemet egyesítették. A hajógyár tehát ismét nevet változtatott, neve Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. lett.

 

Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. bergudi üzem - Fiume/Bergudi - 1911-1919

 

Az 1906-ban megindult hadihajógyártással kapcsolatos feladatok meghaladták a budapesti Danubius Hajógyár kapacitását. A Hitelbank ezért úgy vélte, hogy legjobban egy újabb fúzióval lehetne segíteni ezen. Mivel a Ganz és Tsa. Gépgyárral jó kapcsolatai voltak, s amellett leginkább a gépgyártást kellett erősíteni, 1911-ben a két nagy üzemet egyesítették. A hajógyár tehát ismét nevet változtatott, neve Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. lett. Természetesen a Danubius fiumei üzeme, mely ekkor kb. 4000 főt foglalkoztatott, is az egyesült hajógyárhoz tartozott. Az 1911-es esztendő nemcsak azért volt jelentős, mert a megnövelte a termelékenységet, hanem azért is, mert ettől kezdve a hadihajók gépberendezéseit is önállóan tervezhette, sőt a Kőbányai úti telepükön a gépek gyártását is önállóan végezhette a gyár. A folyami egységek Budapesten, a haditengerészeti egységek és tengeralattjárók Fiuméban épültek. Az első világháború befejeztével a magyar hajóépítésnek egy nagy korszaka zárult le. A fiumei hajóépítő bázis elveszett. A Ganz-Danubius fiumei gyára, ahol évente 5000 vagon acélt dolgoztak fel, minden felszerelésével, félig kész hajóival olasz kézbe került.

 

Ebben a könyvecskében az szerepel, ami nekünk is meg van vasúti járművek gyártásaként, azaz ebben a könyvben is hiányzik durván 85.000 jármű adata. (Sajnos a nagy Ganzos könyvben sincs több)

 

Betudnám tenni a többi hasonló gyár beolvadását a Ganzba, de értelmetlennek látom, mert mindenhol a Hitelbank szerepel főrészvényesként, és van egy érzésem és a Ganz csak a nevét adta hozzá ehhez a bulihoz