Érdekes dolgokat írsz, és próbálgatsz. Mostanában nem nagy az aktivitás itt, de folytasd majd kérlek. Én biztosan olvasni fogom... :)

 

Hát most egy kicsit aktív lettem, legalább én. Mostanában majd mindennap ér egy kis meglepi és jobban kialakul a kép, hogy mit kell(lene) tennem. Mint nemrég írtam a jobb és bal odali homályok meg szellemképek ellen már elég jól megbírkóztam a pár nap alatt. A beírt magyarázathoz még egy kis adalék. Tehát olvasáskor lassan megyünk jobb felé és szinte pillanat alatt aztán ugrunk a sor elejére. A bal szemet tehát a belső izom húzza (az orr felőli), de a jobb szemet a külső izom (a jobb halánték felőli). Ráadásul még, mivel lassan megyünk jobb felé, mindkét szem jobb oldalán gyűlik össze a könny (nyomódik össze és magasabbra préselődik), de ez az egyik szem belső része (az orr felőli a bal szem) a másiknak meg a külső része, a halánték felőli. Ez is hozzájárul, hogy idővel kialakulnak a torzulások, mert az egyik oldal állandóan nedvesebb a másik oldal meg szárazabb. Tehát gyakorlatilag elég lehetne, ha jobb oldalról bal felé is olvasnánk, vagy legalább pontosan a szavak jobb szélén megállnánk egy ici pici ideig, míg el nem mondjuk magunkban, vagy hangosan is lehet - a szavat. Ez is számottevően lefékezi a könny oldalra torlódását. Az agy közben meg értelmez visszafelé is, mert a mikromozgások nem állnak meg.

 

Itt megjegyzem, hogy az alsó szellemképet el lehet tüntetni azonnal (tehát nem a torzulást), mégpedig a felső szemhéj segítségével. Elég egy kicsit lejjebb irányítani a fejet de közben ugyaoda nézni. Ekkor a felső szemhéj lejjebb kerül és egy ponton pontosan kitakarja a szellemképet és így alulról máris eltűnik. Persze a torzulás a szemben megmarad és az így élesen látott kép nem az igazi erősségű, mert a fotonok egy része ki van takarva és így nem jut be a szembe.

 

De hogyan a függőleges torzulás ellen? Hogyan lehetne felülre tenni a könnyet? Na megtehetjük azt, hogy azt a bizonyos többletkönnyet felnyomjuk a szemek felső részébe. De nem pislantva, mert akkor a pislantás azt is eredményezi, hogy az alul lévő beszippantódik az elvezető nyílásokba. De ha lassan csukjuk be a szemet, akkor nem szippantódik be több oknál fogva. Az eredmény még jobb lesz, ha közben felemeljük fejünket, kb mintha az égre akranánk nézni. Ettől még jobb, hogy még egy kicsit hátrébb is.

 

Már valamikor írtam, hogy 3 féle könny termelődik. Nyákos, vizes és olajos.  A könny kb 90%-a a vizes és ez párolog el. Tehát lent marad a sokkal sűrűbb nyákos, meg a nagyon nehezen párolgó olajos. Na ezt, újrafelhasználni aranyat érhet a monitor mögött.

 

Majd szerdán jövök és leírom kb, hogy melyik a jobb megoldás, mert lefelé is lehet tenni a fejet, meg nem is kell semerre tenni, csak felhúzni az arcizmot (de a szemöldököt nem le), ami felnyomja aztán a sűrű maradék könnyet a felső régiókba. Na és a sűrűbb könny nehezebben párolog, tehát sokkal tovább nem kell pislogni, ami a monitor mögött aranyat ér, mégpedig azért, mert mondhatunk amit akarunk szentséges nehéz betartani a meló alatt a pislogást. Egyszerűen az ember a programkódot, az irományt stb figyeli és szinte teljes kapacitással ki akarja bogozni, hogy mit is lát. Ha tehát mondjuk 3 percenként rááldozok 3 másodpercet és felnyomom a sűrű könnyet, lehet nyert ügyem van, vagy lehet. Na az majd eldől. Van mit tanulnom............