Üdvözlet mindenkinek!
Szeretném feldobni ezt a topikot részint saját írásokkal, de idézek is.
Azt állítja, hogy a formális oktatás főleg azoknak felel meg, akik alkalmazottak vagy egyéni vállalkozók akarnak lenni, ez pedig egy "ipari korba illő gondolat". Kiyosaki szerint az anyagi önállóság elérése érdekében ma már üzlettulajdonossá, vagy befektetővé kell válni, passzív bevételre kell szert tenni.
Kiyosaki gyakran említi a "Cashflow- négyszöget", amely egy függőleges és egy vízszintes vonallal négy részre osztott ábra, amellyel az embereket bevételük forrásai alapján osztja fel:
- A: Alkalmazott - Valaki, aki más alkalmazottja.
- E: Egyéni vállalkozó vagy kisebb üzlet tulajdonosa - Valaki, aki a saját maga főnöke.
- C: Cégtulajdonos - Valaki, akinek saját cége van, amivel pénzt keres, általában olyan esetekre használja, amikor a tulajdonos fizikai jelenlétére nincs szükség.
- B: Befektető - Valaki, aki pénzt fektet be, hogy később több pénzt kapjon vissza.
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Kiyosaki
Néhány saját hozzászólás:
- Kiyosakinak nincsenek saját gyermekei, és tudtommal nem is tervez örökbe fogadni senkit.
- Ahhoz képest, hogy milyen sokat „tud”, nem alapított igazából sem nagylétszámú vállalatokat (tömegmunkahelyeket), sem exportra termelő iparvállalatokat.
- Gyermekkorában járt vasárnapi iskolába, ismeri a pünkösdi gyülekezeteket, de soha nem tért meg.
- Nővére egy tibeti buddhista szerzetesnő, akivel nagyon jó a kapcsolata (közös könyvük is megjelent).
Ezeket figyelembe véve azt gondolom, hogy igenis tud mondani olyat, ami számunkra, magyaroknak üzenet tud lenni.
Az egyszemélyes cég képlete:
A < E < C
Az alkalmazottnál több lehetősége van, de kevesebb, mint egy olyan cégtulajdonosnak, aki nem maga irányítja vállalatát, vállalatait.
Egyszemélyes céget az alapít és vezet, aki csak saját magában bízik meg.
Lehet ő egy:
- Bt beltagja (valaki meg mellette kültag)
- Kft tulajdonosa és ügyvezetője (esetleg van még egy csendestárs mellette)
- Rt fő/egyedüli részvényese és igazgatója (mellette néhány egyéb részvényes döntési jogkör nélkül)
- Szellemi foglalkozású (pl. író)
Mi a veszélye, ha valaki csak maga végzi az irányítást, és akár (teljes) vagyona egy helyre irányul?
Az, hogy csak magát okolhatja baj esetén.
- Szidja le saját magát?
- Csökkentse a saját fizetését?
- Adjon magának fegyelmit?
- Rúgja ki saját magát?
Ha valaki más volt a vezető, akkor van mozgástér, de egyszemélyes vállalat esetében ilyen nincs.
De miért bízzon meg egy cégtulajdonos egy vadidegenben?
Mert:
- szakirányú végzettséggel rendelkezhet
- fizetésből él, és meg akarja tartani az állását
- idővel saját céget szeretne, így igyekszik a másén hű lenni
A cégtulajdonos eközben:
- Több vasat is tarthat a tűzben (több céget is alapíthat)
- Képezheti magát más területen is
- Végezhet valamilyen társadalmi vagy egyházi szolgálati tevékenységet
- Többet foglalkozhat családjával
És ami igencsak fontos kérdés: mennyire lehet felemelkedni a társadalomban, ha valaki egyszemélyes cégként gondolkodik, dolgozik?
Nagyjából ugyanannyira, mint egy jól kereső alkalmazottnak.
Mi a különbség az E és C között?
Hogy a C
magára hagyhatja akár hónapokig is a vállalatát,
egyszeerre több vállalatot is birtokol(hat).
Befektető az a személy, aki valamit valamiért cserébe befektet. Azért fektet, mert az a dolog onnantól kezdve benne fekszik abba a valamiben, amibe belefektették. A fekvés a lényegesen passzívabb állapot (legnehezebb onnan elindulni), mint az ülés, vagy állás, vagy járás.
Tehát ha valaki valamit befektet, akkor ő arról lemond.
Ha jól ítélte meg a cserelehetőséget, akkor kap valamit cserébe, ha rosszul ítélte meg, akkor a saját rossz döntése miatt lehet, hogy semmit sem kap cserébe.
Ez az első és legfontosabb, amit meg kell tanulni.
Ha valaki ezzel nincs tisztában, az nemhogy a tőzsdén, de még társválasztásban vagy bármilyen emberi kapcsolatban is, ha veszít (nem kap cserébe annyit, amennyit a saját megítélése szerint befektetett), akkor sem fogja tudni feldolgozni, állandóan mást fog hibáztatni, ahelyett hogy újra befektetne immár számára nagyobb sikerrel kecsegtető (reálisabb, azaz valósághoz hűbb) sikerbe.
Aki magánemberként nem tud megbocsájtani, az sose akarjon befektető lenni!
Várom a hozzászólásokat ebbe a topikba, vagy a blogoldalamra:
www.100ujgyulekezet.blog.hu
