"Hit alatt itt most nem az elképzeléseket értjük úgy általában. Ha hitnek neveznénk minden elképzelést, amire valaki valamilyen szituációban, valami viszonylatában valamennyire támaszkodik, akkor pont az a különbségtétel veszne el, ami mentén véleményt mondunk a hitról ebben a topikban."

 

De milyen különbségtételről beszélsz itt? Ha a hit az

 

- egy p állítás, vagy állításoknak egy P osztálya, ami nem igazolt, és

- az a viselkedési irányultság, ami az ilyen állításokra támaszkodik

 

akkor nem igazán látok lényegi különbséget.

Vö.: "A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés"

 

"nem értem, honnan jön, hogy a 'megismeréstől független világ' ellentmondásos de legalábbis haszontalan fogalom, meg hogy "nincs módunk beszélni az elméleten kívüli világról", de mindegy."

 

Lehetséges, hogy félreértem az érvelésedet, de magad hoztad be a vitába ezt a szempontot:

 

(5682) "Nincsen végső abszolút alapvető mérce, ami alapján el lehetne dönteni, hogy melyik ismeretszerzési módszer a jobb. Hanem az egyes embereknek van értékrendjük, preferenciájuk, ergo occam borotvája levágja az egy-valóság hipotézist."

 

(5695) "A tudomány nem elveti a "kitüntetett valóság" fogalmát, hanem már eleve fel sem merül. A tudomány modelleket gyárt és összefüggéseket tár fel a tapasztalati valóságban. Persze, a tudós igyekszik egyesíteni az elméleteket, de nem ideológiai alapon. Nem azért, mert valamiféle monisztikus, "kitüntetett valóság" képét akarja látni."

 

Mindig is vitattam az efféle (legtöbbször téves következtetésekre jutó) relativizmust, ezúttal is erre kaptam fel a fejem.

 

"érdekes például, amikor tudásnak nevezed a hitedet, és hitnek nevezed az eretnekséget."

 

Nem értem, az eretnekség hogy jön ide vagy mire vonatkozik ebben a kontextusban.