Amit írsz, az logika. Tiszta logika, de csak logika.

Az emberi elme nem csak logika. Mondok erre egy példát:

 

Van egy ismerősöm, aki nem hívő, de a szexet bűnös dolognak tartja. Azért tartja annak, mert ezt tanították neki gyermekkorában (belé sulykolták).

Stabil kapcsolatban él, és szexuálisan aktív, miközben bűntudata van sokszor.

Egyrészről tudja, hogy a szex bűn, másrészről tudja, hogy nem az.

 

Ez a két tudás egymásnak ellentmondó és nem is azonos "szinten" helyezkedik el.

Annyiban "egyszerűbb" helyzetben van, hogy a szex valóságos dolog, a megélése lehetséges sőt, egészséges felnőtt ember esetén szükségszerű -> a belátás is könnyebb. És mégsem lehet teljes az átértékelés a gyermekkorban beépült ismeretek miatt, pedig egy bárki által megtapasztalható, felnőtt emberek által megbeszélhető, belátható dologról van szó.

 

Visszatérve a hithez, azt is hasonlónak gondolom, azzal a különbsággel, hogy nincs semmi valós támpont. Ezért ha már "benned van", akkor nincs okod azt gondolni, hogy valótlanság, mert már "tudás" szintre került. Kb arra a szintre, mint amin benned az a tény állhat, hogy a szüleid tényleg a szüleid, vagy hogy a párod nem egy ellened szőtt összeesküvés kulcsfigurája, aki tökéletesen játsza el a szerepét.

 

Remélem, hogy érthető mindaz, amit leírtam, agnosztikusként, laikusként, minderről.