Én nem ezt a következtetést vontam le az olvasmányaimból.

A Bp.-Pozsony vonal az osztrák StEG tulajdonában volt hosszú ideig. A MÁV mindenképpen meg akarta venni, de nem adták. Elsônek egy párhuzamos vonal épült meg, ez volt a Bp. Gyôr-Hegyeshalom (Királyhida) MÁV vonal. Ezt fejlesztették olyan szintre, hogy valódi konkurenciát nyújtson a pozsonyi vonal számára és simán alákínálták az StEG-et. Aztán amikor ez sem segített, egy "puccsal" a francia StEG részvényesektôl közvetlenül megvették a vonalat Párizsban - magyar állami malomipari részvényeket adtak érte. A bécsi StEG tisztviselôk csak az újságokból értesültek az ügyletrôl...

A két vonal hasonlóan épült ki már az 1. Vh. elôtt is, a gyôri vonal forgalmi adatai tudomásom szerint csak kis mértékben maradtak el a pozsonyi vonalétól. Ugyanakkor a Bp. - Bécs eljutási idôben a pozsonyi mindig jobb volt, ezért jártak arra a gyorsvonatok. Mindkét vonalat kiépítették 16,5t tengelynyomásra már az 1. Vh. elôtt. (és rajtuk kívül csak a Karlovac - Fiume volt így kiépítve a MÁV területén - valamint a fô DV vonalak)

Az elképzelhetô, hogy a 301-esek nem jártak erre az 1. Vh. elôtt, de nem lennék ebben 100% biztos. Végülis az egy szem Bp. - Pozsony viszonylatra nincs szükség 20 gyorsvonati mozdonyra! (máshol pedig nem járhattak...)