A sok-világ értelmezés nem igazán hipotézis, mert nem tudunk olyan kísérletet mondani, ami elméletileg különbséget tenne egy másik értelmezéssel szemben. Tapasztalatilag ekvivalens a kvantummechanika más értelmezéseivel.

Hanem az benne a jó, azért ez a legnépszerűbb értelmezés a kvantumfizikusok között, mert nem feltételez egy olyan varázslatos tündérvilágot, mint a klasszikus koppenhágai értelmezés (lásd Schrödinger macskája).

Azt viszont ez az értelmezés sem tudja megkerülni, hogy a szubjektív élmény időbeli linearitása szükségszerűen folyamatosan utazgat a világok között valószínűségi alapon. Az objektív valóság valóban determinisztikus a sok-világ kozmológiában, csak a szubjektív tapasztalat nem az.

Ez a tudomány mai állása. Mint ahogy Newton idején az abszolút független tér és idő meg az abszolút dualisztikus objektív-szubjektív kozmológia volt a tudomány akkori állása. A tudományos látásmód nem hit-párti, mert a tudomány fejlődőképes.