Paleokrites Creative Commons License 2011.10.13 0 0 473

Nos, a sok sok csúszantyúdból kiindulva is elmondhatom, hazugság halmazait tabnítják neked is, mint keresztény nívó!

 

" Ember nem ítélkezhet (kárhoztathat) csak Isten. A gonosz felrovása kárhoztatás. "

 

Ezt ugye te írtad?

 

Az elítélés, minek is nevezed önkényesen, kárhoztatás?  Bafdarságos hülyítés!

 

A megítélés egyenlő lenne a megmérettetéssel, megismeréssel?

 

Ne kábíts!

 

Nézzük mások mit is mondanak!

 

Elítél: http://www.wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/El%C3%ADt%C3%A9l

 

1. Illetékes személy vagy testület valakit valamilyen ítélettel, büntetéssel sújt, mert annak hangoztatott elgondolását, tettét, viselkedését magára vagy a csoportra (társadalomra) nézve károsnak tartja, és azt meg akarja állítani.

A bíróság elítélte a bűncselekmény elkövetőjét. A vezetőség elítélte és eltiltással büntette a durváskodó játékosokat.


2. Helytelenít valamit, mert azt a dolgot, cselekedetet, viselkedést magára nézve felkavarónak, felzaklatónak, tűrhetetlennek tartja. Ez általában azért van így, mert az illető maga is rejtett módon hasonló dolgokat tett, vagy tesz, illetve nem vállalja fel érte a teljes felelősséget.

Az anya elítélte azt, hogy a lánya sokáig kimaradt az este. Az idősek gyakran elítélik a fiatalok magatartását. A sajtó általában elítéli a szószegő politikusokat.


Eredet [elítél < el- + ítél] "

 

 

Megítél: http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Meg%C3%ADt%C3%A9l

 

megítél (ige) Image:Megítél.jpg

1. véleményt alkot vagy mond valakiről vagy valamiről, miután a rendelkezésére álló adatok alapján ezt megfontolta.

A tanár a diákokat a külsejük alapján ítélte meg. Megítéli az állítás helyességét.


2. eldönti, hogy ki a győztese egy versenynek, illetve azt, hogy kinek van igaza egy vitában.

A bíró a mi csapatunknak ítélte meg a győzelmet.


3. Törvényszékileg kimondja, hogy a peres felek egyike a másiknak bizonyos összeget fizessen, vagy valamely vagyont átadjon.

Megítélték neki az általa követelt 100 forintot.


4. Átvitt értelemben: Rossz véleménnyel van valaki felől.

A gonosz nyelvűek mindenkit megítélnek.


Eredet [megítél < meg- (igekötő) + ítél] "

 

Mond, mire tanítanak téged az egyházadban, hitetni és hazudozni, terelni és mellébeszélni, esetleg ez lenne a nagy kereszténység, ennyi?

Előzmény: Törölt nick (464)