A NICEAI ZSINAT ZAVARAI

  

A tízig számolni nem tudó olvasóval, hallgatósággal

szemben pompás eszköz a ködösítésre a niceai zsinat

[hagy. i. sz. 325.]. Kezdjük azzal, mit is tudunk

annak számunkra fontos határozatáról, mely szerint:

„Az ünnepet a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni

vasárnapon kell megtartani. Ha ez március 21-re esik, úgy a

következő telihold a húsvéti hold. Ha pedig ez vasárnapra esik,

úgy a következő vasárnap a húsvét napja.”

Ezt a mondatot ugyanúgy tudom értelmezni, mint a szakirodalom

döntő többsége:

„…a zsinat a napéjegyenlőséget március 21-re rögzítette, függetlenül

annak valódi bekövetkeztétől…”

A hagyományos kronológia figyelembevételével a Juliánnaptár

kezdete és a zsinat között 325 + 45 = 370 év telik el,

és amennyiben Caesar és Augustus császár idejében még

 

március 25-én következett volna be a tavaszi napéjegyenlőség,

ez 3 nappal már előbbre esne, március 22-re! De vajon

miért éppen 21-re rögzítették, ha Caesar 25-ét hagyományozott

volna, és fizikailag, csillagászatilag pedig nem volt igaz

az évre a 21-e? Természetesen egy pillanatig se gondolja az

olvasó, hogy a zsinati akták fennmaradtak akár későbbi másolatban

is, hiszen minden tudásunk I. Leó pápának (440-

461) tulajdonított levélből származik: „A niceai zsinat határozatainak

A probléma tényleg az volt, hogy 370 évvel később az fizikailag/

csillagászatilag március 18-ra [21 óra 51 perc] esett a

tavaszi napéjegyenlőség. De nem töröltek el a naptárból

egyetlen napot sem, mert ha ezt teszik, akkor a mai csillagászati

programoknak ezt figyelembe kellene venni a juliáni

napszámításnál, a 10 ténylegesen kiiktatott naphoz hasonlóan.

(1582. évi reform)

 (223-225 old.)