Szóval beleolvastam a belinkelt írásba:

 

"Tévesen azt hiszik, hogy a piramisokat egy 1881-es földbirtokszerződésen említik meg először. Ebből indul ki az az elmélet, mely szerint a téglalap alapú piramisokat minden bizonnyal növénytermesztésre és az állattenyésztésre szánt földek határául alkalmazták. Valójában azonban idősebb Plinius már jóval korábban beszámol arról, hogy a Kanári-szigetek területe Hanno, a navigátor idejében (Kr. e. 600 körül) még lakatlan volt, de már akkor díszelegtek ott hatalmas kőépítmények. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy sokkal korábbi kultúra építette a piramisokat."

 

Ja, nagyon tévesen! Legalább belelapozott volna Pliniusba (igaz vagy kétezer oldal és magyarul nincs meg)! Szóval ez így elég komolytalan (ha nem tudjuk kirül beszélünk).

 

Hanno egy karthagói kapitány volt, aki több ezer telepest vitt a nyugat-afrikai partokra, ahol kolóniákat alapított. A Kanári-szigeteken nem járt. Plinius a 37 könyvből álló hatalmas munkájában csak többször hivatkozik rá, de mindig röviden (II. 67  vagy V.1) mint aki körülhajózta Afrikát, de a Kanári-szigeteki kalandjáról nem is szól (mint ahogy nem is volt ilyen).

Szóval teljesen összekeveri a jó ötszáz évvel később élt Juba, berber királlyal, aki viszont valóban átkelt (i.e. 20 körül) a Kanári-szigetekre és az ő beszámolójából idéz Plinius (VI, 202–205). Több szigeten járt, s állítása szerint őslakókkal nem találkozott. Az egyikről ezt írja: "A következő [sziget] neve Canaria a nagyszámú óriási termetű kutya miatt (két ilyet hozott haza Juba). Ő mondja, hogy ezen a szigeten építmények maradványai találhatók, és ők bőséges ellátmányt találtak mindenféle gyümölcsből és madárból."

Bostock angol fordításában:

 

The one next to it is Canaria; it contains vast multitudes of dogs of very large size, two of which were brought home to Juba: there are some traces of buildings to be seen here. While all these islands abound in fruit and birds of every kind, this one produces in great numbers the date palm which bears the caryota, also pine nuts.

 

http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.02.0137:book=6:chapter=37&highlight=ninguaria

 

Akkor ezek az "építmények" esetleg nem lehetnek kőházak vagy mondjuk tumuluszok, amiket hagytak hátra a guancsok?

 

A "precízen megkonstruált piramisok"-ról esetleg még annyit, hogy röhej "piramisoknak" nevezni, elég fölülről megnézni őket. Heyerdahl nevetséges érveket sorolt mellettük, nagy bakot lőtt. De a legföbb, és lehet itt összeollózni újságokból Hannót meg napkultuszt, hogy amikor leástak 1998-ban nyolcnak az aljáig(!!!), 19. századi dirib-darabokat találtak. Az egyik Heyerdahl által piramisnak nyilvánított egymásra rakott terasz legaljából meg előkerült egy hivatalnoki pecsét 1848-ból!

 

Ezek után sok mindent erről beszélni nem érdemes, de aki hinni akarja (ilyen utána nem nézet információk alapján), hogy a Kanárikon többezer éves piramisok vannak, felőlem. (Boldog napot!)