Sivi: A legtöbb, amit tehetek,, talán az, hogy leírom az ötleteimet. A csn. maga meglehetősen atipikus, ill. feltételezhető etimológiai alapjai nem igazolhatóak.

 

1. Kázmér adatolja a magyar Sivó ~ Sívó csn.-et, amelyet ’ordító, bömbölő, üvöltő’ értelmű hangadásra utaló ragadványnévnek tart (hasonlóhoz vö. Harsogó, Iveltő, Ordító, Zajgó stb.). E névnek a személynévi fokán elképzelhető, hogy apanévi értelmű -é birtokjelet kapott, amely jellemzően -i-vévált. Az -ó + -i > -ai > -i gyakori fejlődés analogikus hatásaként elképzelhető egy *Sivóé ’Sívó gyermeke, leszármazotta’ > *Sivói > *Sivai > Sivi változási sor.

 

 

2. A magyar -i végződés lakosnevet is képezhet, de nem találtam hozzá helynévi alapot. A Sió víznévnek lehetséges hiátustöltő Sivó formája, az ilyen víznév több helyen is előfordulhat (nemcsak a mai Sió-csatorna az egyetlen), és a víznévből lehet alkalmi, vagy kisebb jelentőségű helynév, amely csn.-et adhatott, de nem maradt fent. Ugyanígy egy korai Sivó szn. is adhatott képzőtlen hn.-et. Ha ez így lenne, akkor a hangfejlődés az 1. pontban említett módon alakult volna.

 

Feltűnő, hogy Kázmér,akinek nagyobb helynév-azonosító erőforrásai voltak, mint nekem, nem említi ezt a lehetőséget a Sivó csn. (l. 1. pont) esetén, pedig általában törekszik az eltűnt hn.-ek adatolására is.

 

Fölmerülhetne maga a Sió ~ *Sivó víznév is, de – lehet, hogy tévedek – csak a régibb és jelentősebb víznevekből keletkezik, lakosnév (Dunai, Tiszai, Hernádi, Tarnai stb.). A legnagyobb Sió is kicsi az én vélekedésemben, és Kiss Lajos az első említését 1600-ból adatolja, tehát a többihez képest kései (jelentőségű).

 

 

3. A Duden ismeri a n. Schiewe csn.-t, amely a n. Scheve ~ Schewe változata. Magam sem találom meggyőzőnek, de a n. -e-nek közszavakban a magyarban megfelelhet -i, így esetleg ez a n. csn. is lehet az alap. Ez egyrészt a n. schief ’ferde; rossz, téves; rosszkedvű; (gyomor) üres’ melléknévből vett jellemnév, ill. ragadványnév. Másrészt visszamehet egy régi ’lentöret’ értelmű n. köznévre (vö. mai n. Schäbe), így lentöréssel, gerebenezéssel foglalkozó földművesre is utalhat.

 

 

4. Végül a magyarban elő-előforduló /s/ ~ /zs/ váltakozásra tekintettel felvetődhet a szl. živý ’élő’ melléknév is: ebből keletkeztek szláv szn.-ek és csn.-ek. A gond csak az, hogy rendesen személynévképzős formát várnánk el – vö. pl. szlk. Živica, Živič, Živec, Živko, Živor(a) –, ritka a puszta melléknévi szláv csn. (mégis Novotný, Veselý).