Mivel a m. Jóidő csn.-ről nem találtam semmit, az alábbi német párhuzamok már tkp. a konzervatív etimológia gyanánt állnak. Van egyfajta közép-európai névadási área, így belefér az, hogy necsak egymás neveit vegyük át, de egyes koncepciókat is adaptáljuk. (Az én anekdotikus megközelítésem nem is olyan távoli a Duden magyarázatától: amely paraszt jó időt emleget, annak biztos, hogy optimista lelkiállapota.)