Volt tüzér Creative Commons License 2011.09.18 0 0 18424

Ezek a rakéták a parancskidolgozó berendezés által kiszámított, és tulajdonképpen a berendezésbe beégetett elméleti röppálya mentén közelítik meg a célt. A röppálya persze az elmélethez képest elég rendesen meg tud változni, hiszen minden, ami a környéken csak van (meg minden más, ami nincs ott), minden befolyásolja. Ezt vedd alapnak. Ám hogy a rakéta vezérlése nehogy a rapülés során elkényelmesedjen, folyamatosan egy kis hibát visznek be, amivel a vezérlést folyamatos aktív működésre késztetik. Ezt a filmen látható közepes rakéták esetében a rakéta orrában található úgynevezett destabilizátor szárnyakkal végzik el, aminek semmi egyéb dolga nincs, csak hogy kicsit belerondítson a dolgokba. Ha már láttál ilyen rakétát, és senki nem magyarázta el a dolgot, akkor nem vetted észre, mert a dolog a szárnyakon nem nagyon látszik, de ezek a szárnyacskák a hossztengelyhez képest kissé el vannak fordítva.

Más: Ennek a rakétának levegős kormánylapát-mozgatása van, ami ugyan lehet tökéletes, de azért egy kis bibi mégiscsak van. Azt láttad, hogy a rakéta megközelítette az elméleti röppályát, de a tehetetlenség miat egy kicsit túllendült, majd vissza, és természetesen csökkenő amplitúdóval megy tovább az egész. Ezért a kacsázás:

Megint más: Te ezt a kacsázást leginkább a füstcsík alapján láttad. Az meg az úgynevezett kismagassági szelek rétegeződése miatt egészen extrém dolgokra képes. A kismagasságú szelek rétegeződése annyira változó lehet, hogy ezt a füstcsíkot, ami egyébként is kissé kacsázik, még jobban szétrángatja.

Na ez, amit leírtam, ez mind beleszól a dologba és kialakítja azt a látványt, ami a filmen volt.

Ezért olyan a füstcsík, mint az ökörhugyozás.

Előzmény: molnibalage (18423)